Barbarának nem sikerült bejutnia pénteken a Múzeumok Éjszakáján a Sziklakórházba, hiába utazott emiatt Veszprémből. Bár elvileg hajnali fél 3-ig tartott a heppening, a személyzet 1 órakor elálmosodott és bezárt. UPDATE 16:00 A többi múzeummal szemben, ahol fél 3-ig tartott a heppening, a Sziklakórházban hivatalosan csak éjfélig engedtek be látogatókat. Ettől függetlenül a múzeum igazgatója felajánlott egy jegyet kárpótlásul:

Elnézést kérek az email tárgy mezője miatt, de ennél találóbb kifejezés nem jutott eszembe. Tegnap volt ugyebár a Múzeumok Éjszakája, ahol tényleg szó szerint kibasztak az egyik résztvevő múzeumból, a Sziklakórházból.

Történt ugyanis, hogy este 10 órakor a Sziklakórház utcájának (Lovas utca) kb. a felénél kígyózott a kb. 500 méteres sor. A bejáratnál a tümmedt, bunkó, tenyeres- talpas, ápolónőnek öltözött kolléganő közölte, hogy van 10 percünk, hogy beálljunk a sorba és akkor még hajnali 1-re bejuthatunk talán, de nem garantálja, hogy mindenki be fog tudni kerülni, aki a sorban áll. Ugyanis 10 percenként mehetett le 35 fő. Ugyanekkor egy másik ápolónőnek öltözött hölgyike fennhangon árulta a jegyeket. Mondtam is, hogy veszünk mi akár teljes áron is, ha már Veszprémből csak ezért eljöttünk, de azt mondták, hogy nem tudják garantálni, ha veszünk jegyet, akkor sem, hogy bekerülünk...

Hát erre, mivel a múzeumok (többesszámban) éjszakája volt, és nem sorban állással akartuk tölteni, ráadásul még úgy is bizonytalanul, elmentünk a Csodák Palotájába és a Terror házába. Mindkét helyen óriási tömeg volt, mégis BEENGEDTEK, mindent megtudtunk nézni, az emberek nagyon kultúráltak és toleránsak voltak egymással szemben.

Hajnali 1-re visszamentünk a Sziklakórházba, megnézni, hogy mi a helyzet. Az ajtó nyitva volt, így egy másik házaspárral együtt bementünk. Mondták, hogy éjfélkor lement az utolsó csoport és hogy ennyi volt, menjünk vissza másnap, de csak az ott vásárolt jeggyel tudunk másnap bemenni. Mondtuk, hogy Veszprémből azért nem jövünk vissza másnap. Erre a nagy darab, tümmedt, paraszt ápolónőnek öltözött nő otromba és goromba hangnemben kiabált velünk, szó szerint ezt mondta: "Szeretnénk végre hazamenni. Viszont látásra." És ezzel a lendülettel majdnem rácsukta a nehéz vaskaput a másik házaspárra. Kritikán aluli volt az eset.

Kérdem én, hogy minek hirdetik a Juventus rádióban egész héten és egyáltalán miért vesznek részt a rendezvényen, ha nincsen rá kapacitásuk? Vagy miért nem csinálnak bejelentkezést interneten vagy telefonon? Így nem menne oda senki több száz km- ről, hogy megnézze őket... És kérdem még azt is, hogy ha én a munkahelyemen így látnám el az ügyfélszolgálatot, mint a tümmedt ápolónő, akkor nem baszna- e ki a vezetőség két perc alatt? Már bocsánat, de ki a faszomat érdekli, hogy haza akar menni? Egy ügyfélszolgálaton elfogadhatatlan, hogy az ügyintéző, vagy recepciós a saját érdekeit hangoztassa a látogató vagy vevő előtt... Kiborított nagyon az eset és nagyon mérges vagyok még most is. Óriásit csalódtam a Sziklakórházban. Azt gondoltam, hogy a vezetőségnek van annyi esze, hogy a marketing nem csak a rádióhirdetésből áll, hanem kapacitás is kell az ígéretek megvalósításához és normális személyzet, nem bunkó, tenyeres- talpas...

A Sziklakórház igazgatója a benézett nyitvatartás ellenére egy jegyet ajánlott fel a poszt szerzőjének:

A tisztelt panaszosnak, még ha nem is tartom jogosnak a panaszát, felajánlok 1 db ingyenes belépőjegyet, melyet átvehet a helyszínen, ha igazolta a blog gazdájának segítségével, hogy ő írta a posztot. Ez csak egyedi alkalom, mielőtt mindenki szidni kezd minket – hogy a posztoló is inkább Európát sírja vissza.

Kollégáim hajnal 3–ra végeztek egyébként, mert még el is kell pakolni, miután mindenki elment. Másnap reggel pedig kezdték a munkát újra. Megjegyzem, hogy szinte minden hónapban van "mindenki diák" kedvezményünk. 1500 Ft a jegy akkor. A múzéj felnőtt jegye 1400 Ft. És nincs akkora tumultus.

A sor pedig azért akkora, mert mi kezdettől betartjuk az előírásokat, és nem engedünk be több embert az engedélyezettnél mindenki biztonsága érdekében.

További szép napot mindenkinek.