Editék nem elég türelmes vendégek, mert két éven belül már másodszor hagyták ott 10 perc hiábavaló várakozás után a Szeremley pincészet pincérnőjét, aki elfelejtett kimenni hozzájuk, miután kiderült, hogy "csak" inni akarnak.

Egy igen csak felháborító esetet szeretnék veletek megosztani. Idén kis baráti társaságunkkal, mint minden évben leruccantunk a Balatonhoz kicsit az egész éves hajtást kipihenni. Én ehhez a társasághoz csak másfél éve csatlakoztam úgy, mint az egyik fél párja, de én vagyok az aki nem tud lakatot tenni a szájára. Szóval mivel Zamárdiban nyaralunk ezért egy napra mindig átruccanunk Badacsonyba és egy jó kis bortúrát csinálunk. Na itt kezdődtek a problémák. Itt található a Szeremley borpincészet is és szerettünk volna egy-két féle bort megkóstolni, hiszen igencsak jó hírük van. Társaságunkból én vagyok egyedül, aki vörösboros a többiek inkább a  fehér bort szeretik, de itt Badacsonyban én is megszerettem egy-két fehér fajtát. Két évvel ezelőtt a társaság már ült bent, de pontosan ugyanaz történt velük, ami most  is megesett...

Mi beültünk kihozta a "kedves" pincérnő az étlapot majd lekezelően megkérdezte, hogy enni vagy "csak" inni szeretnénk. Majd elénk csúsztatta az étlapot közben pedig közölte, hogy középen van az itallap. Kár, hogy nem lehet itt hangosan is elmondani, mert azt a fajta stílust, amit megengedett magának a pincérnő, azt így nem lehet érzékeltetni, de szerintem a homár olvasói sejtik, hogy ilyenkor miről is beszélhet az író. Szóval miután elment mi már nem nagyon szerettünk volna rendelni, de azért még próbálkoztunk.

De tíz perces masszív várakoztatás után, természetesen a német turista párt, akik utánunk jöttek mosolyogva szolgálta ki, nem vártunk tovább felálltunk és eljöttünk. Szóval most már évek óta nem sikerül megkóstolni az ő borukat. Ezzel a levelemmel egy időben elküldöm a Szeremley bortársaságnak is a levelemet. És majd meglátjuk mi lesz a hozzáállásuk, de nem számítok semmi jóra.

Tisztelettel,
Edit