Ha valakinek van rá 5 hete, simán visszaszerezheti széthullott cipőjének árát a Deichmanntól. Naiv ügyfél első választása fél óra alatt elpusztult, de ez nem szegte kedvét, és újat húzott. A másodikkal 3 hónapig bírta, aztán levált a talpa, és bevették javításra. A művelet azonban nem sikerült, és a beígért csere helyett szakvizsgálat lett. Ami viszont megállapította, hogy szakszerűtlenül javították:

Párom vásárolt egy cipőt magának a fent említett üzletben (Maglód, Auchan). Ezen a cipőnek 30 (!) perc használat után kettétört a talpbetétje, a belseje pedig éles volt, szó szerint vágott, hordásra alkalmatlan volt. Ezt a cipőt visszavittük és az eladók felajánlották, hogy vegyünk helyette valami mást. Ez eddig korrekt is volt az ügymenet. Mivel alkalmi cipőről volt szó és asszonypajtás már vett magának másikat a célra (mivel kellett) ezért ha már úgyis muszáj levásárolni akkor vegyünk nekem egy őszi cipőt. Találtam is egyet, ráfizettem a különbözetet és boldogan használtam a cipőt - kb. 3 hónapig, amikor is a cipő talpa 2 helyen levált a bőr anyagról. Tudni kell, hogy a cipőt csakis beltéren használtam, mivel a házból kilépve a munkahelyemig autóval megyek, a munkahelyem pedig egy üzlet és egy iroda, tehát semmiféle sárdagasztásról szó sincs. A történet még itt sem hihetetlen, a cipőt visszavették javításra és az eladó azt ígérte, hogyha megint gond lesz vele cserélik. A javítás után egészen konkrétan 2 (!) munkanapot bírt ki, ezután a cipő talpa teljesen levált több helyen, illetve a ragasztásoknál a bevonó bőr anyag is foszlani kezdett, mintha megmarta volna a ragasztás.
A sztori itt indul be igazán.

Visszavittem a cipőt, ahol a hölgy ismét javításra akarta átvenni - én jeleztem neki, hogy legutóbb azt ígérték, hogyha gond lesz vele cserélik - és valljuk be 3 napja történt mindez. Ekkor elővette az (üzletvezető?) hölgy a legarrogánsabb stílusát, hogy őt akkor sem érdekli, csak javításra veszi át. Említettem neki emberi hangnemben, hogy ugyan már nézze meg, ez egyértelműen anyaghibás, hiába javítják meg körbe válik le mindenhol a cipőről a talpa és a bőrréteg is a ragasztásnál. Az "anyaghiba" szóra felcsillant a szeme és hozzámvágta, hogy jó, akkor biza ezt elküldjük bevizsgáltatni! És már csomagolta is el a cipőt.

Ekkor én még utoljára említettem neki, hogy én nem ragaszkodom semmi ilyesmihez, pénzt sem kérek vissza, adjon egy másik cipőt és viszont látás, megspórolunk rengeteg időt és pénzt (bevizsgálás költsége) - de nem, ők bevizsgáltatnak és majd én jól pórul járok, mert akkor már javítani sem fogják, ha kiderül, hogy nem anyaghibás!
Erre már nem tudtam és nem is akartam mit mondani, ezért leírtam a történetet a panaszkönyvbe és otthagytam a cipőt bevizsgálásra.
 
A panaszkönyvi bejegyzésre meg is érkezett 3 hét múlva levélben a válasz, melyben a Deichmann akármilyen osztályvezetőhelyettesfőatyaúristene alaposan felvilágosított, hogy ők biza mindent az érvényes jogszabályoknak megfelelően végeznek minden esetben (mintha a kötelező levásároltatás részét képezné bármilyen jogszabálynak...) és amíg a cipő javítható, addig bizony javítani fogják. Továbbá hozzáfűzte, hogy csakis minősített szakemberekkel dolgoztatnak, bla bla... És természetesen anyámnak reklamáljak legközelebb, ne nekik.
 
kb. ~4 hét múlva csöngött a telefonom, a már ismert hölgy az üzletből egy tőmondatban közölte, hogy megérkezett a szakvélemény, mehetek vissza hozzájuk. Nos, a cipőről a mellékletben látható a hivatalos, fogyasztóvédelem által is elismert szakértő által kiállított szakvélemény, mely kimondta, hogy a cipőt tulajdonképpen tönkretették a szakszerűtlen javítással, így a javítást elvégző (Deichmann) személy / cég a hibás.
 
Az üzletvezető hölgynek remek az arcmemóriája, mivel mikor közöltem vele, hogy megérkeztem az XXXXXX számú cipő ügyében kis türelmet kért, majd egy kollégáját kiküldte a raktárból a cipővel és a szakvéleménnyel (melyet ugye én akkor kaptam kézhez először). Ezek után az eladó hölgy még fapofával közölte, hogy levásárolhatom a cipő árát – erre már csak annyit tudtam mondani, hogy igen, le is fogom, de nem itt, hanem ott szembe a másik cipőboltba. Ezek után igazi lenéző undorral visszaadták a vételárat, de elköszönni már nem sikerült, ehelyett komótosan elballagott a hölgy, így hát így tettem én is.
 
Az egész történet rövid  tanulsága – mint azt mindannyian tudjuk – , hogy cipőt csakis az Aldiból vagy őstermelőtől, illetve az, hogy az ember csak akkor adjon be a Deichmannba cipőt javítani, hogyha azt már soha többet nem tervezi használni és van ~ 5 hete arra, hogy visszaadják a pénzét.
 
Az üzletbe nem kívánok visszatérni többet (még a végén hozzámvágnak valami kemény talpú cipőt, mondjuk egy BATZ papucsot...), de halkan megjegyezném a Deichmann vezetőség felé (remélem olvasnak Homárt!), hogy még ezen procedúra után IS hajlandó lettem volna levásárolni a cipő árát NÁLUK, hogyha az általuk alkalmazott kiszolgáló személyzettől a “ne haragudjon”, az “elnézését kérjük”, illetve a “bocsánat” vagy ezen frázisoknak bármilyen kombinációja az egész ügy alatt elhagyta volna a száját bármelyiküknek és nem tanusítanak ilyen mérhetetlenül arrogáns és lekezelő viselkedést. (lassan a balatoni vitorlás versenyen éreztem magam EDÉ-vel!)
 
üdv,
 
Homár-fan