Naiv lakos inkább a dugulásra szavaz, semminthogy minden éjjel hajnali 5-ig a csatornatisztítástól rezonáló ablakokat bűvölje:

Tisztelt Fővárosi Csatornázási művek! Talán meglepődnek, hogy ennyire későn írok önöknek (jelen sorok gépelésekor 23:37 van, szombat éjjel), de önök voltak olyan kedvesek, hogy gondoskodjanak arról, hogy legyen erre időm. A héten harmadszorra. Ugyanis minden jel arra mutat, hogy hobbijukká vált az éjszaka közepén kivonulni a Szilágyi Erzsébet Fasor legelejére, letáborozni az út közepén, és éjféltől hajnali 4-5-ig (!) olyan hangerővel csatornatisztítást végezni, hogy a négy sávos út melletti ház összes ablaka remeg, és még a mögötte lévő két házsoron is hajtépő búgás hallható. Nagyon örülök, hogy ilyen tisztességesen és szorgalmasan végzik a munkájukat, gondoskodva Budapest szennyvizének zavartalan átfolyásáról, a csatornaeltömődés meggátolásáról, de kérdem én: ezek a gépek ugye nem napelemmel mennek, és nem csak sötétségben lehet őket működtetni?

Tényleg úgy látták jobbnak, hogy az embereknek se hétfő, se kedd délelőtt, se vasárnap nem kell munkába menniük, utóbbi esetében esetleg pihenniük, ha már a hét kettő + egy másik napján önök ezt megakadályozták? Tényleg megéri több száz, több ezer ember nyugalmát, pihenését nem csak megzavarni, de egyenesen szabotálni, egy egész éjszakán át? Tényleg jobb ez, mint annak a párszáz autósnak 20 perces várakozást, neadjisten kerülőutra kényszeríteni (amire sacc per kábé két másik, igaz, nem négysávos úton is lehetőség van).

Tudom, logisztika, kevés ember, és ugye nappal pihenjen az ember (főleg ha egész éjszaka csatornázott), de hát sajnos én ezekbe nem tudok belegondolni. Ahhoz túl fáradt vagyok, tudniillik a héten harmadszorra nem tudok aludni, ahogy pár száz, pár ezer másik ember sem a környezetemben.

Igaz, a vécé legalább tényleg turbósebességgel űríti magát.