Tudta-e Ön, hogy ha a legkisebb tartozékot lelopják a bérelt autójáról, az autó "biztosításának" egész "önrészét" bukhatja? Legalábbis a Buchbinder autókölcsönzőnél 430 euróba került 4 ellopott dísztárcsa. Még azt is sérelmezték, hogy külföldi naiv ügyfél nem jelentette az esetet a rendőrségen és vitt róla jelentést:

Egy hazánkba látogató külföldi pár augusztusban a Buchbinder autókölcsönzőből bérelt autót Ferihegyen. A jármű leadásának napján a reptérre indulva észrevették, hogy lába kélt mind a négy dísztárcsának (műanyag gyári tárcsákról van szó). A reptérre érve az esetet jelezték az ügyintézőnek is. Hosszas tanácstalanság és ide-oda telefonálgatás után a Buchbinder 430,53€, azaz körülbelül 128.000 Ft megfizetésére kötelezte az elképedt ügyfelet.

A cég álláspontja szerint „a szerződés aláírásakor elfogadásra került az önrész mértéke, mely 339EUR + áfa, azaz 430,53EUR”. Továbbá „az önrész mindig egy fix összeg, mely nincs összefüggésben a 4 db dísztárcsa árával”. A Biztosítási Feltételek tanulsága szerint egyébként az önrész nettó 300€, a 39€ pedig az ún. „kezelési költség”. Csak a rend kedvéért.

Ez több érdekes kérdést is felvet! Miért pont az önrész mértékét kell ilyen esetben megfizetni? Miért nem az önrész ötszörösét vagy tízszeresét?! Milyen „nagy” kártól kezdve kell ezt az összeget megfizetni? Ezzel a logikával a legkisebb károkért – pl. 3, 2, vagy 1 db keréktárcsa elvesztéséért, az antenna elvesztéséért, hovatovább 1 darab szelepsapka elvesztéséért! – is ki lehetne róni 128.000 Ft büntetést.

Egyáltalán az „önrész” szó használatát is furcsa. Az önrész általában egy biztosítócég és az ügyfél között értelmezett fogalom, nem pedig egy tétel, amit az autókölcsönző kiró/megfizettet az ügyféllel. Az önrészt százalékban szokták megadni, és nem minimuma szokott lenne, hanem maximuma. És összefüggésben szokott állni a kár mértékével.

A szerződés kimondja: „A bérlő köteles megfizetni az elveszett tartozékokat.”. Ezzel az állítással egyetlen jóérzésű bérlő sem vitatkozna. Nem szeretnénk hitvitába kezdeni, hogy a keréktárcsa „tartozék-e”. Az viszont bárki igazságérzetét érzékenyen érinti, ha a valós kárnál jóval nagyobb összeget fizettetnek meg vele. Ráadásul a biztosításra (!) hivatkoznak. Milyen biztosítás az, ahol az ügyfél többet fizet, mint a kár?

Külön érdekesség, hogy a „Gépkocsira vonatkozó biztosítási feltételek” első mondata a következő: „A biztosítás nem vonatkozik a kerék-, gumi-, utastérsérülésekre, ill. rongálásokra, valamint a gépkocsitetőre és a küszöb vonala alatti sérülésekre.”

A dísztárcsák amúgy legrosszabb szcenárió szerint maximum 50 ezer forintba kerülnek. További részletek az Ezermester.hu-n.