Márton önostorozó levele a balul elsült fapados utazások állatorvosi lovát vagy inkább ménesét tárja elénk. Van itt minden a félrefoglalástól a rossz méretű bőröndig, ami cifra káromkodásokat, fortyogó dühöt, értetlen arckifejezéseket és csendes beletörődést eredményezhet egy repülés kapcsán. Fogadjátok megértéssel.

Kedves Homár blog!

Szeretnék megosztani egy történetet a WizzAirrel kapcsolatban... A történethez csatoltam képeket a táskámról, és ami a gépen elhelyezett sütiket illeti, remélhetőleg a héten arról is megtalálom a képeimet.

Ki az a lúzer, aki 120.000 forintot fizetett két 20.000 forintos repülőjegyért a WizzAirnél? Én vagyok. És te is lehetnél.

A történet egy szép májusi napon kezdődött, amikor késő délután értesültem, hogy a Wizz Airnél születésnapi akció keretében egy jegyért kettőt kaphatok.

Este tíz órakor le szerettem volna csapni erre a lehetőségre, de úgy akadozott a társaság honlapja, hogy nagyjából egy, vagy tán másfél óra után sikerült jegyet találni október közepére Isztambulba 51.000 forintért. Vadregényes hangulatban voltunk barátnőmmel, és kis konzultálás után gyorsan le is foglaltuk, mielőtt teljesen lefagyott volna rendszer (le is fagyott, erről van indexes hivatkozás*). Majd egy-két órával később realizáltuk, hogy a stresszes helyzetben rosszul emlékeztünk és pont azon a hétvégén van egy közeli ismerősünknek az esküvője Lengyelországban. Bevallom, hülyék voltunk, de az ilyesmi bárkivel előfordulhat.

Következő nap reggel felhívtam a WizzAir-t és érdeklődtem a lehetőségekről. Nagyjából - és meggyőződésem szerint direkt - 10 percig húzták a beszélgetést a telefonon, ami nekem 2300 forintba került az emelt díjas telefonszámuk miatt. A következőt tudhattam meg 5 korsó sör áráért:
· Öt hónappal a repülés előtt teljes vagy részleges visszatérítést nem hogy 12 órával, de másodpercekkel a vásárlás után sem tudnék kérvényezni, mivel ha visszatérítést szeretnék kérni, akkor ennek a költsége egy 51.000 forintos jegy mellett jóval több mint a jegy értéke!

· Időpont-változtatás a meglévő jegyen többe kerül, mint egy új jegy Isztambulba. (Egyes dátumoknál majdnem kétszer annyiba kerül!)

· Úticél-változtatás Isztambulból Varsóba (mivel úgy is oda kellett utaznunk a hétvégén az esküvő miatt) többe kerül, mint két retúrjegy Varsóba!

· Névváltoztatása repülőjegyen csak egy név esetén lehetséges. Hiszen én extrát fizettem a WizzAir klubtagságért, ezért megkapom az üzlettársi kedvezményt: azt, hogy az én nevemet semmi pénzért sem változtathatom meg. Sőt, azon az egy jegyen, amin változtathatok nevet, azon is huszonvalahány ezerbe kerül ez a művelet... Azaz a jegy árába... Így még egy ismerősnek sem adhatom át ezt a jegyet, mondván ne menjen a kukába.

Nem mellesleg, a WizzAir sütiket helyezett a gépemre, és ugyanazt az isztambuli jegyet jelentősen drágábban reklámozta nekem, mint a barátnőm laptopján ugyanakkor. Na de így is, úgy is, a fenti pontok csak mértékükben változtak a két laptop között (azaz míg az egyiken ötven valahány ezer volt egy új, másik dátumban egy jegy Isztambulba, és másikon nyolcvan ezer valahány, mindkettőn száz ezer körül volt a létező jegyet kicserélni).

• 
• 
• 
• 

Sebaj, buták voltunk, előfordul. Sokak között apám is mindig mondta, hogy az ember hibáiból tanul. Úgy látszik én nem, mert mivel nem volt más reális opció Varsóba, foglaltam két másik teljesen külön retúrjegyet ugyanerre a hétvégére Budapestből Varsóba 41.000 forintért. Itt direkt előre fizettem 6000 forintot nagyméretű poggyász miatt. Mellesleg ezt a poggyászt többek között már a WizzAir-en Bolognába is használtam.

Eljött a nap az utazásra: Oktober 17. Épp tereltek minket be a nagy Ferihegyi Istállóba, mikor egy hölgy megkért engem, hogy rakjam be a táskámat a méretketrecbe, hogy belefér-e. Hát én boldogan beleraktam, mint már ezt többször, több légitársaságnál meg is tettem. Belefért. Ez látszólag nem tetszett a huszonéves hölgynek. Kérte, hogy vegyem ki. Kivettem. Fogott egy mérőszalagot, lemérte a görbe hátán (geometriailag ez nem túl fair), és mondta egy óriási vigyorral, hogy kerékkel együtt ez 58-59cm, nem 56cm (Otthon megnéztük, és kerékkel együtt is nagyjából 56cm a táska, illetve többi dimenzió bőven több centivel a határértéken belül volt, mint a képeken látható)... Erre én válaszoltam, hogy ez igenis 56cm, és mivel úgy is reklámozzák a táskát, úgy is vettem, és úgy is használtam már több éve, többek között az Önök járatán, ezért kérem engedjenek fel a járatra. Ezt a választ nem fogadta el, és zsarolás képen nem engedett fel a gépre addig, amíg mi nem fizettünk ki 22.000 forintot az odaútért. Majd a számlára 18.000 forintot írtak. Kérdeztem, hogy mi lesz a 6.000 forinttal, amit a nagy pogyászért fizettem. Válaszolt, hogy majd utólag telefonon reklamálhatunk érte. Igen, az emelt díjas telefonszámon.

Sajnos kényszerhelyzet miatt nem tudtunk sokat tenni, kifizettük. Persze a visszaútra meg az interneten tettük ugyanezt, mert ott jóval olcsóbb, csak 2.200 forint. Azért a hölgy ügyelt arra, hogy kérésem ellenére a 22.000 forintos leadott táska díjat, amit mellesleg én fizettem ki, én kártyámmal, a barátnőm nevére írja be a rendszerbe. És miért? Hát egyszerű: mert az én nevemen volt a nagy poggyász jegy, és nehogy véletlenül még azt a eredetileg befizetett 6.000 forintot is vissza tudjam kérvényezni. Na de ezt csak úgy tudhattam volna meg hivatalosan, ha költöttem volna még 2.000 forintot a telefonos ügyfélszolgálatnál.

Összegezzük (kerekitve):
Isztambuli jegy: 51e
Telefonálás: 2,3e
Varsói jegy (úticél átírás helyett ez volt olcsobb): 35e
Nagyobb táska oda vissza: 6e
Helyszínen a díj: 22e
Felesleges Nagyobb táska díj vissza: 2,2e
______
118,500

Üdvözlettel:

Márton