Tegnapi fecniposztunkkal kapcsolatban az alábbi kérdésekkel kerestem meg az illetékes éttermet:
- Miért használják ezt nyugta-szerűséget, miért nem a szabályos nyugtát viszik ki egyből?
- Mióta használják ezt a rendszert? 
- A vendégek mennyire szokták észrevenni, hogy ez nem egy nyugta, illetve hogy működik ez az önök gyakorlatában: a vendégnek kérnie kell az igazi nyugtát vagy mielőtt fizetne mindenképp kiviszik neki azt?
- Volt-e bármilyen panasz a vendégek részéről erre a megoldásra?

Az üzletvezetőtől az alábbi választ kaptuk:

Tisztelt Homár!​

Köszönjük, hogy a lenti blogbejegyzés kapcsán lehetőséget ad, hogy a vendég félreértéseit tisztázzuk.

Egy étteremben a vendég általában azután dönti el, hogy milyen módon kíván fizetni (pl. készpénz forint, készpénz euro, bankkártya, utalvány) - és nagyobb társaság esetében azt is, hogy ki, vagy kik fizetik a számlát - miután megkapta a fogyasztás összesítőt. 

Tekintettel arra, hogy az online pénztárgépből származó gépi nyugtán kötelezően szerepel a konkrét fizetési mód, ezt azután lehet csak kiállítani, miután kiderül, hogy a vendég milyen módon kíván fizetni. A jogszabályok értelmében készpénzes fizetés esetében csak készpénzes nyugtát, bankkártyás fizetés esetében csak bankkártyás nyugtát szabályos kibocsájtani. 

Az online pénztárgépek bevezetése óta a pénztárgépeken stornózásra nincsen lehetőség, a tényleges fizetési módtól eltérő nyugtákat (pl. a vendég meggondolta magát a fizetés módját illetően) külön kell gyűjteni, a nyugtát újra ki kell állítani a végső és tényleges fizetési mód megjelölésével, és egy stornó jegyzőkönyvet kell felvenni az esetről. Ez az adminisztráció olyan sok időt vesz igénybe, melyre szervizidőben nincs idő, csak szervízidők között, vagy nap végén. Amennyiben a stornó jegyzőkönyv elmarad, úgy az étterem az egyébként világrekord 27% Áfát (Európában általában 10% körüli az éttermi Éfa) duplán kell befizesse, hiszen egyazon asztal fogyasztására két nyugta kerül kiállításra. 

Tekintettel arra, hogy a tapasztalatok szerint a fizetések harmadánál a vendég változtat a fizetési módon (pl. a bankkártyáját visszautasítja a bank, vagy a vendég meggondolja magát), az általános gyakorlat szerint a nyugta akkor kerül kiállításra amikor biztosan megvalósult a tranzakció, így biztos a fizetési mód.

A blogban szereplő konkrét esetben egy nagyobb asztaltársaságról volt szó, ahol számos fent vázolt helyzettel találkozhatunk. Minden résztvevő külön fizette a főételt, a fővendég pedig az összes italt és a közös előételt fizette. A fizetés vegyesen kártyával és készpénzzel történt.

Éttermeinkben és általában a frekventáltabb magyarországi éttermekben, szállodákban, ahol számítógépes éttermi ERP rendszer üzemel, a fizetés úgy zajlik, mint ahogy az bárhol Nyugat-Európában szokásos, ahol hasonló számítógépes rendszerek üzemelnek, azzal a különbséggel, hogy Magyarországon a fizetés végén egy online pénztárgépes külön nyugtát is kap még a vendég, mely rajtunk kívül Európában csak Bulgáriában létezik. Nyugat-Európában a vendég ugyanilyen számítógépes összesítőt kap, vagy pl. Ausztriában, Németországban helyenként kézzel írott papírdarab alapján zajlik a fizetés. Mivel ez az általános nemzetközi éttermi gyakorlat, panasz cégcsoportunkhoz az elmúlt 33 évben nem érkezett, mely 33 évből közel 25 éve számítógépes rendszerrel dolgozunk.

A vendégnek nem kell kérnie a nyugtát, azt a fizetés módjának rögzülése után automatikusan megkapja. Az üzletünkben alkalmazott belső policy szerint, illetve az érvényben lévő jogi szabályozásnak megfelelően elképzelhetetlen, hogy credit kártyás, és készpénzes fizetésről ne készítsünk nyugtát. Szerencsére ennek tényét az üzletben tartott, többszöri NAV-os ellenőrzésen való megfelelés is alátámasztja. Éttermünket tavaly nyáron legalább 10 alkalommal ellenőrizte a NAV és minden alkalommal teljes mértékben szabályosnak találta működésünket és számlaadási fegyelmünket.

Még egyszer köszönöm a lehetőséget a félreértések tisztázására.

Tisztelettel,

Bihari Balázs, 
üzletvezető
21 A Magyar Vendéglő