Az utóbbi időben valami eltörhetett a szép hipszterbringákat készítő Ogre emberében, mert idén áprilisig csupa dicséretet kapott, aztán jötta a "vevőkhöz való hozzáálláson van mit javítani", meg az alábbi emberesnek mondható produkció. Lehet, hogy szabira kéne menni, hm?

Hello Homár!

Szeretném Veletek megosztani a mai felemelő élményemet a Városliget melletti Ogre Bike bringa szervizből.

A múlt héten mentem oda először, elmondtam, hogy generált szeretnék a bringára, illetve egy gyerekülést is szeretnék rá felrakatni. Mondta a fazon, hogy el van havazva, úgyhogy vigyem oda egy hét múlva, kedden nyitásra, azaz délre. A 2 éves fiammal mentünk, nagyon oda volt a sok bringáért meg a szervizért, úgyhogy gondoltam a kedvében járok és ma is elvittem magammal, a párommal együtt. 

Délben odaérünk, zárva a hely. Negyedkor felhívom a fickót, mondja, hogy úton van bringával és ha nem ütik el, akkor egyre beér. Semmi „bocs”, vagy ilyesmi, egyszerűen csak ezek a tények, nesze. Hát jó, várunk. A kölyök majd megveszett, hogy végre bemehessen a műhelybe. Akinek van benne tapasztalata, hogy egy ilyen szitut hogyan reagál le egy besózott 2 éves gyerek, az tudja mekkora móka a tűző napon „elütni” azt a potom egy órát így.

Egy óra késéssel megjön, szemrehányás nélkül, hangosan és kedvesen köszönünk mindhárman, válasz nincs, beviharzik, és magára zárja a kertkaput belülről. Mire kettőt pislantok, hogy jól látok-e, a kisfiam bemászott a kapu alatt a kertbe. Meg lehet érteni, egy órája várunk a „szerelő bácsira”, most végre megjött, gondolja eljött az idő. Beszólok normális hangon, hogy legyen kedves kinyitni az - egy óra várakozás után az orrom előtt becsapott – ajtót, mert a fiam szabadon garázdálkodik benn a kertben és egy kerítés választ el tőle. Nincs reakció. Aztán ahogy a kölyök egyre veszélyesebb tereptárgyakat készül megmászni, egyre jobban emelem fel a hangomat én is. Amikor már vagy 3 perce tart ez a bohózat és a fiam éppen egy imbolygó kerti asztalról készül leesni, végül sikerül akkorát ordítanom, hogy kijön a „szerelő bácsi”, és először megérkezése óta még meg is szólal:

„Egy szál faszban vagyok, bazmeg! Miért nem mászol át érte a kerítésen?! Kiadom a gyereket, aztán el lehet húzni!!”

A gyerek hóna alá nyúl és leteszi a kapu elé, hogy úgy távozzon, ahogy érkezett. Szegény, nem tudja mire vélni az egészet, de végül teszi a dolgát és kikúszik a kapu alatt. 

Mondom neki, ekkor már kevésbé kedvesen, hogy ugyan nem gondolja, hogy inkább elnézést kéne kérnie, hogy itt várat egy órát, és utána rábassza szó nélkül az ajtót az arcunkra? Erre olyan válaszok jöttek, amik jó részét nem is értettem. Amiket mégis, azok olyasmik voltak, minthogy ő utálja a gyerekeket, de szerinte nekünk nem sikerült megnevelnünk a gyereket, mert bemászott, és szarik rá, hogy mit ígért a múlt héten, mert ő nem is emlékszik már arra.

Annyira lehetetlen volt a szituáció, hogy még neki állt feljebb, hogy egyszerűen leblokkolt az agyam és inkább mindenáron megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy amit csinál az képtelenség, ahelyett, hogy egyszerűen csak jól pofán vágtam volna. Persze nyilván azért sem tehettem ilyet, mert mögöttem állt a gyerek, aki egyszerűen nem értette, hogy mi történik körülötte. Ő csak szeretett volna bemenni a szervizbe, ahol a múltkor is volt. További jó 5 perces ilyen „párbeszéd” után pattant el szegény (egyébként 5 hónapos terhes) feleségemnél a cérna, és sírva kapta fel a kölyköt, hogy ő ezt nem hallgatja tovább.

Közben egyebek mellett elmondta a fickó, hogy ő a gyereküléssel amúgy sem hajlandó foglalkozni, szarik rá, és szerinte ez nem is jó a bringára (dehogynem, azóta magam rátettem) és igazából az egész szerelést hagyná már a faszba. Mondtam neki, hogy nincs ezzel semmi gond, csak ezt a múlt héten, amikor az időpontot megbeszéltük, elfelejtette közölni.

Mindezek után elégedett vásárlóként távoztam a helyről.

Üdv:

D

 

UPDATE

A posztot elküldtük az Ogre Bikenak a Facebookon, hogy reagálhassanak ill. meghallgathassuk az ő verziójukat is, de a bejegyzésünket csípőből törölték. Kétszer is.  Igazi ügyfélbarát, felnőtt viselkedés. Gratulálunk.