Lassan bomlik ki a sztori, de ígérem, megéri végigolvasni, mert olyan csudás részletek vannak benn, mint a jóváírás-ígérvényben brillírozó Telekom, és a szerelő, aki a boxért inkább nem menne ki ugyan, de egy sörözőben - tán a törzshelyén - nagyon szívesen átveszi. Ionesco és a Monty Python sárgul az irigységtől.

Tisztelt Homár!

Szeretném megosztani ezt a kis magyar abszurd történetet, amely április 11-én kezdődött és a mai napig teszi változatossá az amúgy nem unalmas életemet.

Egy teljesen hétköznapinak gondolt dologgal kezdődött: van egy telekomos csomagom- internet, vezetékes telefon, kábel tv - ,meglehetősen régóta. Áprilisban bementem a Telekom Óbudai Auchanban található irodájába, hogy meghosszabbítsam a hűségidőt, nem első próbálkozás volt, mert gondoltam a lejárat előtt meghosszabbítom, nehogy úgy járjak, mint legutóbb, hogy egyszer csak érkezett egy horribilis számla,mert lejárt a hűségidő és persze erre nem hívták fel a figyelmemet. Na de ezt a telekomos ügyintéző - " rettentő szimpatikus úriember" kerek-perec elutasította, hogy majd egy nap múlva - ami mellesleg vasárnap volt. Gondoltam egy okosat és délután,, még aznap telefonon úgy tűnt, hogy egy másik ügyintéző hajlandó volt erre a rém bonyolult procedúrára és megtette ezt a szívességet.

Én el is felejtettem a történetet, mikor április vége felé jött a számla és 11 000,-ft helyett majdnem 16 ezres összeggel.

Kicsit idegesen hívtam újra a Telekomot. Egy udvarias ügyintéző 54 percen keresztül igyekezett megfejteni a magas számla okát. Hallhatóan ő is szenvedett már, de persze nem jobban nálam. Végül azt mondta, hogy valami kábelt ki kell cserélni nálam, mert hogy az nem kompatibilis a másik kábellal ill. az ő rendszerükkel, és addig nem tudják a hűségidőt meghosszabbítani, holott az előző beszélgetés alapján úgy tűnt, minden rendben. Én nem vagyok egy műszaki ember, sőt - csak tanári diplomám van. Mondta az úr, hogy ki kell jönni egy szerelőnek, aki kicseréli a kábelt és utána újra telefonáljak, majd akkor meghosszabbítják stb stb.

Másnap telefon, hogy mikor jöhet a szerelő. Várom délután, mikor megláttam kicsit rosszat sejtettem, mert ismerős volt az úr. Hogy honnan? Másfél évvel ezelőtt ő járt nálam valami kis probléma miatt, amiből neki röpke öt perc alatt sikerült elég nagyot csinálni. Egyszerűen eltávolította az internet csatlakozó kábelt, hogy mi a csodának az, majd megnézegette a könyveimet, jól érezte magát és elment. Attól kezdve nem volt internetem, miért is lett volna, ha megszüntette a csatlakozást? Hát ennek a kalandnak a rémképe idéződött fel előttem, amikor belépett a lakásba.

Kiderült ő kérte, hogy hozzám jöhessen - vajon a sors ellen mit vétettem?! - hozott egy új boxot - tehát szó sem volt kábelről - kihúzta a régit, bedugta az újat, és kész! Mondtam szeretném kipróbálni, hiszen már éltem a gyanúval, hogy nem lesz ilyen egyszerű a dolog. Azt már nem, mondta, majd csak pár óra múlva lehet, ismét megnézte a könyveimet, felelevenítette a másfél évvel korábbi "fantasztikus " találkozásunkat és elment, gondosan felírva a nevét és telefonszámát, nyilván ő már tudta, hogy még szükségem lesz rá. Hát ő volt Lala, én azóta csak Tündér Lalának hívom, aki mindig csodát tesz.

Másnap újra telefon a Telekomhoz - már szinte mindenkivel beszéltem, sem internetem, sem telefonom nem volt többet, mióta Lala magamra hagyott. Egy óra 27 perces telefon, éppen 35 fok volt, csorgott rólam a víz, miközben szolgálatkészen szereltem a saját műszaki kütyüjeimet, amihez semmit nem értek - bár lehet, hogy kicsit többet, mint Lala - az ügyintéző közben ide-oda passzolgatott engem, hol informatikusokkal beszéltem, hol szerelőkkel stb közben kihúztam, bedugtam, átdugtam, kikapcsoltam, bekapcsoltam, megszüntettem, csatlakoztattam, hát így telt a délután. Eredmény semmi.

Kicsit már fogytán volt a türelmem, nem elég, hogy fizetek egyre többet még én szerelek?! Hát nem sikerült megoldani a 21.században ezt a hihetetlen problémát. Azt mondta az ügyintéző - hallhatóan kétségbeesve és ő is törölgetve az izzadtságot a homlokáról -, hogy kiküldenek egy újabb szerelőt: Ajjaj! Hát gyorsan jegyzőkönyvbe mondtam, hogy Lala NE! Nem és nem jöhet többet a lakásomba.

Közben este amit én kihúztam bedugtam láss csodát egyszer csak lett internetem, csak úgy, Lala ellenére, tán megtanultam szerelni, egész elégedett voltam, bár telefonom továbbra sem volt. Másnap kaptam egy sms-t a telekomtól, hogy értékeljem a munkájukat 1-5 -ig, hogy mennyire vagyok elégedett, hát nem tudtam sírjak vagy nevessek, és hogy ez pofátlanság vagy szimpla butaság. Nem válaszoltam, nem volt olyan kategória, amit szerettem volna megjelölni.

Egy hétig még nem volt telefonom, közben újra beszéltünk, én és a Telekom, mint immár jó ismerősök, az áprilisi 3 ezer Ft jóváírás után most 10 ezer Ft jóváírást ígértek - állítólag magnón vannak ezek az ígéretek - mikor is jött az újabb számla, megint csak 5 ezer Ft-tal több, mint a korábbiak. Jóváírás?! Hát lehet maguknak írták jóvá!

Majd telefon, jelentkezik egy újabb szerelő, hogy ő elvinné a régi boxot, mondtam vigye csak minél előbb, azt mondja: most. Mondom most éppen dolgozom, de másnap 2-től várom! Csend , gondolkodás, majd megkérdezi: ismerem-e a Sissy sörbárt? Én őrültem meg vajon? - gondoltam. Mert, hogy jó lenne, ha odavinném a boxot! Hát én elismerem, hogy kellemesebb lehet a hideg sör mellett üldögélni, mint dolgozni, szegény robotoló ember! Hát erre már csak csendben letettem a telefont. És most itt tartunk, a box nálam, Lala kitiltva, a másik sörözik a Sissyben, és fizetek továbbra is, hiszen jól keresnek a pedagógusok, hűségidő a levegőben, de már nem is nagyon szeretnék hűséges lenni.

Tegnap este telefon, újabb kedves ügyintéző a Telekomtól, hogy most 8 ezer forintot írnak jóvá, hurrá, eddig 21 ezer forintot írtak jóvá szóban, nem tudom kinek, mert én csak fizetek-fizetek és már nem tudom, hogy én vagyok-e bolond, vagy esetleg a Telekom?!

G.