via GIPHY

Tegye fel a kezét, aki sosem járt még úgy, mint az igen tisztelt olvasó! Az asztalos késik, hónapok óta nem fejezi be a munkát, a megrendelő meg csak fizet és türelmesen vár, aztán megint fizet és megint vár. De most már sem fizetni, sem várni nem akar. Az egyetlen szerencséje, hogy a kezében a kézzel írt szerződés.

Egy kicsit hosszúra nyúlt ügy miatt írok most. Év elején rendeltünk egy asztalostól egyedi konyhaszekrényt. Február végi határidővel el is vállalta, az egészről írt nekünk kézzel egy szerződés szerű dokumentumot, amiben benne volt, hogy mit, mennyiért vállal. Szépen lassan haladt is vele, jött derekasan méregetni, és apránként kéregette a pénzt, amit a szerződésünkön vezettünk, hogy éppen mennyit kért el.

Eljutottunk addig, hogy 240 000 Ft-ot kifizettünk, és már csak 20 000 Ft hiányzik, viszont a szekrényünk még mindig csak hiányosan van nálunk, pedig már közelebb vagyunk a következő februárhoz, mint amikorra felvállalta. Ajtók, lapok, és egy kisebb tároló hiányoznak még mindig, és hiába hívom napi szinten, mindig van valami kifogása, hogy éppen miért nem tud jönni. Számlát természetesen nem adott egyik részösszeg átvételekor sem. A szerződést valamilyen szinten ütőkártyának érzem, mert kézzel írta, tehát valamilyen szinten be lehet róla azonosítani.

Milyen hatósághoz fordulhatok ebben az ügyben? Már azzal is előrébb lennék, ha valamilyen nyomás hatására megkapnám (akár darabokban is) a hiányzó elemeket a szekrényünkhöz, és befejezném magamnak. Előre is köszönöm a segítséget!

Bár szekrénye ettől nem lesz, a szerződésnek köszönhetően legalább idővel talán a pénzét visszakaphatja.

Kedves Olvasó! 

A leírtak alapján az asztalos nem tartottba be a szerződésben meghatározott határidőt, azaz késedelembe esett, magatartása szerződésszegő, mert a vállalt szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesítette. 

A jogszabály ebben az esetben a megrendelő számára több lehetőséget is biztosít. Egyrészt követelheti a szerződés teljesítését vagy ha a teljesítéshez fűződő érdeke időközben megszűnt, elállhat a szerződéstől. Elállás esetében nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a megrendelő az utólagos teljesítésre póthatáridőt tűzött és ez is eredménytelenül telt el. 

Ezt meghaladóan a megrendelő jogosult érvényesíteni a vállalkozóval szemben a késedelmes teljesítés miatt felmerülő kárát is a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének szabályai alapján. 

Mindezek alapján javasolható a vállalkozó írásban, igazolható módon történő felszólítása a szerződés teljesítésére és a még hátralévő feladatok elvégzésére megfelelő mértékű póthatáridő kitűzésével. 

Ha az asztalos a felszólító levélben foglaltak ellenére sem teljesíti a szerződést, akkor a megrendelő választása szerint elállhat a szerződéstől vagy mással elvégeztetheti a munkát és ennek számlával igazolt költségét kárigényként érvényesíti a vállalkozóval szemben. 

A szereződés teljesítésére irányuló igény, illetve a kár megtérítésére irányuló igény is érvényesíthető a fogyasztó választása szerint az illetékes békéltető testület előtt vagy bírósági peres eljárás megindításával is az önkéntes teljesítés elmaradása esetén. 

Felhasznált jogszabály: 

- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről