Tékozló Homár


A 35 eurós játék 35 forintért jó üzletnek tűnik, de hiába

2020.03.20. 11:00 | Homár Rezső | 47 komment

screenshot_2020-03-12_12_03_29.png

Olvasónk egy játék vásárlásánál találkozott azzal a jelenséggel, amikor a webshopban elírt ár (jelen esetben pénznem) súlyosan más, mint amennyinek szánták. A 35 EUR helyett 35 Ft-ért árult játék nem hangzik rosszul, láttunk már ilyet, ott volt tömeges H&M fiaskó is, ahol a pár száz forintos cuccokból jó sokan be is vásároltak. Végül nem kapták meg annyiért a ruhákat, pedig ahogy olvasónk is, sokan hihették, hogy joguk van hozzá.

A minap történt velem, hogy a konzolvilag.hu-n egy PC-s játékot rendeltem meg 35 Ft-ért 35 EUR helyett, valami rendszerhiba következtében. Repülő jegyeknél már az error fare kifejezés eléggé elterjedt és ismerős is számomra. Viszont felhívtak és közölték, hogy ennyiért sajnos nem tudják nekem kiadni a játékot. Nem úgy van az, hogy a boltban a legalacsonyabb áron feltüntetett értékkel kell eladniuk nekem, még akkor is, ha valami hiba történt? Online boltokban ez jogilag, hogyan működik? 

Előre is köszönöm a válaszotokat. 

A nagy csavar itt az, hogy: "a webshopokban található kínálatot a jogszabály értelmében ajánlati felhívásnak kell tekinteni, amelyhez a vállalkozás részéről ajánlati kötöttség nem kapcsolódik."

A fogyasztóvédelmi törvény valóban tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására. 

Ebben az esetben nincs több eladási ár, így a helyzetere a fenti szabályt nem lehet alkalmazni, hanem a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezések alapján kell azt értékelni. 

A webshopokban található kínálatot a jogszabály értelmében ajánlati felhívásnak kell tekinteni, amelyhez a vállalkozás részéről ajánlati kötöttség nem kapcsolódik. A termék megvásárlására a vevő tesz vételi ajánlatot a megrendelés leadásával. Az adásvételi szerződés a felek között ennek az ajánlatnak a vállalkozás részéről történő elfogadásával jön létre. Ezt a nyilatkozatot a vállalkozás e-mailben küldi meg általában a csomag futárszolgálat részére történő továbbításáról szóló tájékoztatás megküldésével egyidejűleg. Ez az értesítés nem egyenlő a megrendelés feladását követően azonnal megküldött automatikus visszaigazoló e-mailel, ez az üzenet csak a vételi ajánlatnak a vállalkozás részére történő megérkezését igazolja. 

Fentiek alapján tehát a megrendelés leadását követően a vállalkozás még jogszerűen utasíthatja vissza a vételi ajánlatot, így az adásvételi szerződés a felek között nem jön létre, a fogyasztónak nincsen joglapja a termék leszállításának kikényszerítésére. Ezt meghaladóan is az ilyen esetekben a szerződés a vállalkozás részéről sikeresen megtámadható lenne annak feltűnő értékaránytalansága miatt. A szerződés sikeres megtámadása, annak érvénytelenségét eredményezné.

Ettől függetlenül felmerülhet, hogy a vállalkozás az árra vonatkozóan megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat, ennek kivizsgálása érdekében bejelentéssel tudsz élni a Kormányhivatalban működő Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. 

Felhasznált jogszabály: 

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

 

süti beállítások módosítása