A pult másik oldaláról ezúttal Albert jelentkezett, aki az egész szállodaipar nevében tartja tükrét vádlón a szőrszál- és berendezéshasogató, pökhendi olcsójános vendégek orra elé. Kétségtelenül elég förtelmes kép, ahol a nem-köszönés meg az ide-odarókázás szinte nem is téma, hiszen a keményebb versenyzők útját felgyújtott liftek, szétbarmolt eszközök és önbetörések szegélyezik. Kalandos munkanapok a hotelekben. 

Tisztelt Homár Blog!

A nevem legyen mondjuk Albert. Örömmel látom, hogy szót kapunk mi is, a szolgáltatók, szerintem a hotelszakma "másik oldala" is megérhet egy posztot. ;) Az elmúlt húsz évben, mióta szállodában dolgozom, megtanultam, hogy egy érdekes faj rendkívül sokféle viselkedésmintát mutató egyedeinek ámokfutásán már a szemöldököm se húzzam fel. A faj neve: a szállóvendég. Hol is kezdjem...

Adott egy szálloda, amelyben van x db. szoba, melyek sok szempontból nem egyformák. Van amelyik jobb állapotban van, van, amelyik kevésbé (mert Önök, a szállóvendégek sokszor úgy vannak vele, hogy ami nem a sajátjuk, azt szeretik tönkretenni, vagy legalábbis megpróbálják….), van ami az épület zajosabb ill. csendesebb szárnyában van, valamelyik nagyobb, valamelyik kisebb alapterületű, stb. Az, hogy Önök a megrendelt kategórián belül milyen szobát kapnak, az egy dologtól függ: hogy mennyit fizetnek érte.