Tékozló Homár


A bíróság szerint nem jár, a Díjbeszedő azért csak kéri minden hónapban, mi az?

2017.09.27. 11:58 | Homár Hilda | 32 komment

8599415_af8466181efb06f24f3ede46b88ac8f7_m.jpg

Tartozás, nyilván, de kié? Olvasónk csatolta a leveléhez az összes iratot, úgyhogy nem a levegőben áll a sztori, ami szerint hiába utasította el a bíróság jogerős ítéletben a Díjbeszedő követelését, ők csak küldik továbbra is neki a csekekket.

Kedves Homár!

2010-ben vettem egy társasházi lakást, amikor az előző tulaj csatolt egy 0 ft-os tartozás igazolást a Díjbeszedő Faktorháztól.

2013-tól felszólító számlákat kaptam a Díjbeszedőtől, hogy a társasház 2006-tól  meglévő tartozásait elosztották a lakók között, és én is fizessem be a részemet, 220-240 000 ft között változik minden iraton.

Nem fizettem, a végrehajtásra ellentmondással éltem, bepereltek.

Olvasson tovább!

Aki perre ment az Extreme Digitallal

2016.06.30. 16:13 | Homár Hilda | 166 komment

extreme_digital_1.jpg

Gyula aztán nem pöcsölt. Dokumentált, reklamált, elállt, fizetési meghagyott és végül bíróságig jutott a céggel. Tanulságos történet.

 

Lehet, hogy néhányaknak segítségére lesz az én történetem.

Rövid verzió a képek kedvelőinek:
- Extreme Digitalnál rendeltem fényképezőt
- a futárnál beikszeltem, hogy sértetlenül átvettem,
- hiányzó akkut jeleztem
- pénzért küldtek
- nem vettem át
- nem jelentkeztek
- elálltam.
- Visszaadáskor karcolást találtak az alján, ezért értékcsökkentve akarták kifizetni
- nem fogadtam el, fizetési meghagyást adtam a maradékra,
- ellentmondtak, per lett
- a bíróságon pedig mind buktunk (amolyan egyezség formájában).

Hosszú verzió (nagyon hosszú) - a véleményemet, - tehát ami nem tény, - dőlt betűvel írom:

Nyaraláshoz szerettem volna egy rendes fényképezőt, ezért 2015. augusztus 12-én az ED honlapján rendeltem egyet, amit 14-én kiszállított a Royal Sprint. A futár, - ahogy az lenni szokott, - rohant, gyorsan bejelölte a három rubriká:
- Csomagolás állapot: sértetlen
- Termék állapot: sértetlen
- Csomagot megbonthattam: igen.
Én pedig aláírtam, majd beballagtam a lakásba és videorögzítés mellett kicsomagoltam a kapottakat.

Azonnal jeleztem a honlapjukon keresztül, hogy a csomag hiányos, nincs benne akku. Az, hogy nincs fólia az LCD panelon, furcsa volt, de nem jeleztem. 

Augusztus 25-én kérték elnézésemet és a kért pótlás berendeléséről tájékoztattak. Augusztus 27-én a kiszállítást szeptember 3-ára kértem, de sajnos utánvéttel adták fel, így az átvételt visszautasítottam.
Szeptember 4-én az ED visszakapta az akkuját/akkumat a futárszolgálattól, 5-én pedig e-mail-ben megköszönték az átvett akku vásárlását (a honlapjukon pedig minden megrendelésem teljesített állapotúvá vált). A nyaraláson már túl voltam, képeket egy gagyi kölcsöngéppel csináltam, így nagyjából nem voltam a továbbiakban kíváncsi a cég szerencsétlenkedésére, jövő nyáron megpróbálom a vásárlást máshol.

Szeptember 8-án bevittem az egész csomagot úgy, ahogy kaptam (leszámítva, hogy a doboz nyitva volt, persze), elálltam a vásárlástól (hibás teljesítésre hivatkozva!). Ekkor olyan vizsgálódás következett, amilyet én az átvételkor elmulasztottam. Jó erős fénynél alaposan átnézte az átvevő és a fényképező alján karcolásokat fedezett fel. Emiatt az átvétel máris feltételes átvétellé változott, hiába is reklamáltam, hogy nem tudtam használni az egyedi akku nélkül, így hogy én karcoljam össze, elég valószínűtlen (a szőnyegem nem igazán, vagyis igazán nem karcol). És itt esett le valami.

Hogy inkább az lehet, hogy azért nincs akku, mert kifelejtették a visszapakoláskor; azért nincs fólia, mert már valaki levette; valamint azért karcos a gép, mert már valaki használta. Természetesen azonnal vissza lett ez utasítva, hiszen aláírásommal igazoltam a sértetlenséget átvételkor. Én pedig visszautasítottam az indirekt gyanúsítást, hogy a fényképezőt a maga használhatatlan formájában bármilyen módon is használtam volna, vagy sérülést okoztam volna rajta.

Az eredmény várható volt, 9-én hívtak, hogy átvehetem karcosan a pótolt akkuval, vagy értékcsökkenést felszámítva visszaveszik. Kértem, hogy írják ezt meg.

15-én ismét hívtak, ekkor már konkrét számot kaptam az értékcsökkenés mértékére. 30 %-ra gondoltak, vagy elősegítendő, hogy vegyem át a - szerintem használt - fényképezőt, adnak 20.000 Ft kedvezményt (ez kb. 9,5 %). Számomra egyértelmű volt a válasz, nem fogadtam el, kértem a teljes vételár visszafizetését, vagy az elhangzottak megírását. 

22-én fizetési felszólítást vittem be, amit nem akartak az üzletben érkeztetni, így a vásárlók könyvébe tett bejegyzésem mellé átadtam.Válasz:

Boltunkban a cég nevében aláírásra jogosult személy nincs, így érkeztetni nem áll módunkban hivatalos iratokat.

30-án végre megírják a 30 %-os ajánlatot, amit én a fizetési felszólításra hivatkozással ismét visszautasítottam.

Október 1-jén e-mail-ben megírták, hogy álláspontjuk változatlan.

Október 14-én pedig lejárt a fizetési határidő, ám előtte egy nappal átutalják a csökkentett vételárat. (Mégiscsak megvan a levelem?)

Átverve érzem magam, mérges vagyok és egyre elszántabb. 15-én közjegyzőnél beadom a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmemet 63.747 Ft-ra, befizetem az 5.000 Ft eljárási díjat, valamint a nem kötelező 7.500 Ft végrehajtói kézbesítés díját. (Ezt annak elkerülésére, hogy hosszasan húzódjon az ügy a "nem kereste" jelzéssel esetlegesen visszaküldött, azaz át nem vett levél miatt.) 

Erre november 10-én érkezik az ED ellentmondása, majd 14-én hozzám a perré alakulást megállapító határozat. December 1-jén beadom a keresetlevelet, további 10.000 Ft illeték megfizetése mellett. (Az eljárás illetéke 15.000 Ft, de a FMH 5.000 Ft-ja beszámítható.) 2016. január 7-én jön a tárgyalásra idéző végzés. 

2016. március 24-én az ED székhelye szerint illetékes bíróságon kezdődik a meccs köztem és az ED ügyvédje között.

Első ajánlat, hogy zárjuk rövidre az ügyet, megkapom a fényképezőt akkustól, meg kifizetik az 5.000 Ft-ot, amit FMH-ra költöttem és mindenki megy a dolgára. Gondoltam, ez vicc, de komolynak tűnt, így az egyezségre irányuló javaslatot lendületből elutasítottam.

Következett az álláspontok ismertetése a T. Bíróság előtt. Az ügyvéd úr jelezte, hogy elég szar helyzetben vagyok (persze nem így), mert általam elismert okirati bizonyíték szól arról, hogy az ED tutifrankó módon teljesített. Én pedig előadtam, hogy ennek már az is ellentmond, hogy a hibás teljesítés egyfajta elismeréseként az akku pótlásáról intézkedtek.

Előadtam továbbá, hogy teljesen életszerűtlen feltételezés az, hogy a futár a kézbesítés számára történő igazolása nélkül a csomagot átadja, melyet a címzett megbont, szétszed, majd a használati utasítás alapján a tartalmat tételesen és egyenként ellenőrzi. Ezzel a teremben nem értett velem egyet senki. Rákérdeztem tehát, hogy el tudják-e képzelni, hogy hány kézbesítés történne, ha ez így folyna minden címen? Hogy szerintük tényleg kibonthatok-e egy olyan csomagot, amit még nem vettem át? Az első kérdéssel nekem nem kell foglalkoznom, a második pedig szerintük így van.

Nem húzom túl hosszúra, a feszültség egyre nőtt, mert a tárgyalásra szánt egy óra végéhez közeledtünk rohamosan és nem látszottak közeledni az álláspontok, de az új tárgyalási nap újabb költség a vesztes félre nézve. Hogy ki is lesz az, az még ennyi idő után sem látszott számomra világosan. (A tárgyalásig nagyon biztos voltam). Rendkívüli határozottságot láttam ugyanis annak kérdésében, hogy az okirat az márpedig okirat. 

A vége felé a jelen lévők tudtára adtam, hogy az okirat szerintem támadható és a kicsomagolási videó remekül bizonyítja, hogy a kicsomagolás nem történhetett meg a futár jelenlétében, nem beszélve arról, hogy azokat a bizonyos ikszeket sem én jelöltem be, nekem már csak az aláírás maradt (ez pedig írásszakértő nélkül is messziről látszott a "bizonyítékon"). Az ügyvéd szerint az látatlanban is nagyon valószínű, hogy nem sok mindent bizonyít a videóm. Én ezt nagyon nem így gondoltam, de nem szerettem volna ebbe az irányba elmenni, jogérzékem sokkal kevesebb van, mint igazságérzetem.

A megállapodás végül az lett, hogy szégyenszemre megkapom a fényképezőt a telefonon ajánlott kedvezménnyel csökkentett összegért, továbbá kínkeserves küzdelem árán nem kell kifizetnem a vitára fordított pénzeszközöket sem (az egyezség miatt a tárgyalás illetéke 1.000 Ft-ra csökkent, a maradék 9.000 Ft-ot a NAV-tól kellett visszaigényelnem.).

A tárgyalásra készülve összeszedtem az elmúlt 2-3 év rengeteg ED-vel kapcsolatos panaszát, ahol használt, demo, hibás termékeket értékesítettek, a rengeteg beszámolót, ahol húzták-halasztották a vételár visszafizetését. Ezzel kívántam rávilágítani az alperes jóhiszemű üzletvitellel össze nem egyeztethető gyakorlatára utaló "jelekre". :) Sajnos feleslegesen dolgoztam vele, mert "az én ügyemmel kapcsolatban ezeknek nincs relevanciája". Szerintem van, de én nem vagyok bíró/nő, hogy ezt eldöntsem.

Tudom, ha előtte tájékozódtam volna... Tudom, tudom.
Az ED egyébként nem veti magát alá a Békéltető Testület döntésének..

A fényképező egyébként szuper, csak valahogy nem érzem az enyémnek.

Kíváncsian várom a hozzászólásokat...

Gyula

Csak követelt, de nem kezelt az Intrum Justitia

2015.07.16. 14:36 | Homár Hilda | 55 komment

intrum.jpg

Leírva persze egyszerűnek tűnik, de sok türelem és kitartás kellett az évekkel ezelőtt kezdődött ügy lezárásához. A tanulságok attól még a szokásosak: mindig olvasni és írni. No meg persze befizetni, ami jogos.

Tisztelt Homár! 

Intrum Justitia Zrt.-vel kapcsolatos az alábbi történetem, okulásul szolgál minden követeléskezelővel kapcsolatban:

Ne ijedjünk meg a fenyegetéseiktől 

Történetem az őskorban kezdődik: 2007-ben visszamondtam egy telefon előfizetést a T-Mobile-nál. Mint utólag kiderült a hűségidő lejárta előtt. Emiatt keletkezett egy kötbér tartozásom (80 eFt), amelyről 2012-ig fogalmam sem volt. Lévén egyetlen egyenlegközlő levelet nem kaptam tőlük. Az első „értesítő” 2012 év végén érkezett, de már az Intrum Justitia Zrt-től, mely szerint a T-Mobile rájuk engedményezte a követelést.

Olvasson tovább!