Az írek vöröshajúak és alkoholisták, a skótok smucigok, a cigányok lopnak, Budapest meg pornófõváros (a bõgatyát most inkább kihagynám). Bár a kétségtelenül szaktekintélynek számító Kovi szerint az európai 4-6 ezres orál-anál-genitál tematikájú filmtermésbõl csupán 150-200 a magyar buherálású, az elõítélet már elindult a maga világhódító útjára. Cinikusan megkockáztatjuk: ezen téveszme több turistát csalogatott Budapestre, mint az Országimázs-központ összes verítékszagú probálkozása, vagy akár a gerontofiliára hajazó Tony Curtis-féle reklámfilm.

Ha már lúd, legyen kövér, mondták természetközeli õseink, valamint az Ars Una Studio egyik megvilágosodott brainstormere, és valahol dübörögve beindult egy nyomdagép, amihez nemsokára a pénztárgép is csatlakozott, mivel a segg-téma hálásnak bizonyult financiálisan.

Küldjünk a havernak egy segget, juhé... Noha morcos vélemények szerint képeslapjaik kiválóan alkalmasak az amúgy sem az eszéért szeretett, szuvenír-gyûjtõgetõ életmódjáról nevezetes homo turisticus fejében levõ tudáspótlék táplálására. Ha Budapest, akkor szex. Budapest, Románia fõvárosa.

Giccsparádé? Persze. Mit gondolnak majd rólunk ezek a külföldiek? Ez is persze. Ez lenne Budapest jellegzetessége? Naugye.

Egy ördögöcske viszont halkan azt súgja: még mindig jobb egy nõi ülep a képeslapon, mint a kutyaszar.