Tovább záporoznak a levelek, alig gyõzzük mindet berakni. Egyszerûen túl sok Olvasónk csinál hülyét magából a Homár minden igyekezete ellenére. Alant Nord telefonvásárlási szivatása olvasható arról, hogyan kell cserélhetetlen készüléket venni újonnan.
A régi, jó Siemens MT50-esem, már az utolsókat rúgja, ezért új készülék vásárlása mellett döntöttem. Jó pár netes teszt elolvasása után a Sony Ericsson K700i lett a nyerõ. Mivel tudtam, hogy a kifutóban levõ készülék csak a Vodafonenál kapható, és már nem sok van belõle, ezért egyenesen a központinak mondott boltba mentem a Westendbe, gondolván, hogy ott a legnagyobb az esélye, hogy találok. Nem találtam, viszont átirányítottak az egy szinttel lentebb lévõ viszonteladóhoz, ahol szerencsém volt (legalábbis akkor még azt hittem), pont kifogtam az utolsó példányt.
Boldogan indultam haza, nem bírtam ki, hogy már út közben ne próbálgassam a villamoson. Az elsõ kellemetlenség kb. 50 másodperccel a kézbevétel után ért, ugyanis fényképezés közben egyszerûen lefagyott. A kikapcsoló gomb nem segített, így kiszedtem az akkumulátort, majd visszaraktam (ezt már otthon). Próbálgattam rajta mindenfélét, közben 3-4-szer lefagyott. Kb. egy óra múlva annyira meghalt, hogy már semmi sem segített. Bekapcsolás után ütemesen villogott a kijelzõ, és semmi mást nem csinált a készülék. Kikapcsolni nem lehetett, csak aksikivétellel, azonban visszakapcsolás után ismét ugyanaz a jelenség volt tapasztalható. Ez alapján már majdnem biztosra vettem, hogy ez nem egyszerû szoftveres probléma.
Másnap visszavittem a boltba, még bõven 72 órán belül, ott azonban a boltos azt mondta, hogy ez szerinte biztos, hogy szoftveres gond, akkor pedig nem cserélik, hanem be kell küldeni szervizbe. Kulturáltan nemtetszésemet fejeztem ki ezügyben, de õ ragaszkodott hozzá, hogy ez szoftverhiba, szervizbe kell küldeni.
Megnézte, hogy minden benne van-e a dobozban, kitöltötte a szükséges papírokat, és felküldött vele az egy szinttel fentebb lévõ nagy boltba. Ott a szervizes azt mondta, hogy ez biztos, hogy nem szoftverhiba, ezt helyben ki kellett volna cserélniük, de ha már szervizbe lett küldve, akkor a szabály szerint be kell vizsgálni (És mielõtt eltette, megnézte mi van a dobozban). Azt ígérték, hogy várhatóan 9, de legfeljebb 15 nap múlva küldik az értesítést, hogy mehetek érte.
13 nap múlva csipogott a telefonom, érkezett az üzenet, hogy mehetek a készülékemért. A 14. napon jókedvûen, pozitív várakozásokkal telve útnak indultam a Westend City Centerbe. Ott a jó nagy kupacból elõbányászták a dobozt. Kibontotta, és megnézte mit csináltak vele. Semmit. Ugyanis nem volt a dobozban az egyik használati utasítás (kb. 8-10 oldalas kis füzetecske), és az a szabály, hogy a 72 órán belüli cseréket csak akkor lehet végrehajtani, ha mindent visszaviszek. Ezen kissé felkaptam a vizet, de a lehetõ leghiggadtabban megérdeklõdtem a szervizestõl a lehetõségeimet. Kérdezte, hogy nálam van-e a használati utasítás. Természetesen nem volt, így hazamentem érte, majd vissza.
Ezután közölte, hogy most ismét vissza kell küldeni a szervizbe a telefont, újabb bevizsgálásra. Na ekkor már eléggé bekattantam. Hiába hivatkoztam arra, hogy gyakorlatilag többször átvertek. Elõször már magában a boltban, azonnal ki kellett volna cserélniük, de nem tették, utána kétszer megnézték, mi van a dobozban, de nem szóltak, hogy hiányzik valami, és végül azzal, hogy értesíteniük kellett volna, hogy vigyem be a hiányzó füzetet, de ezt nem tették meg. Mindezt elismerte az eladó is, hogy ezek hibák voltak, és hogy marhaság ennyit kötözködni egy ilyen kis vacak papír miatt, de ennek ellenére õ nem cserélheti ki a készüléket, várhatok még újabb két hetet, hogy visszaküldjék a szervizbõl, és akkor talán lesz egy használható telefonom.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.