A minap történt egy kisvárosban valahol hazánkban. Remélem tetszeni fog a történet. Amikor az APEH-ellenõrök a mennybe mennek. Forró szombat délelõtt võlegény barátommal a délutáni esküvõjére készülve betértünk kedvenc virágboltunkba a már megrendelt csokrokért. Nem õ volt aznap az egyedüli szerencsés, így többen is várakoztak elõttünk. A munka azonban nem haladt mert egy "úriember" nagyon hivatalos szemmel mindenféle papírokat szemlélt. Nem zavarta õt a feltartott sor, és hogy többen is életük talán legszebb napjára készülve idõhiányban szenvednek. A virágos néni nem gyõzött elnézést kérni tõlünk és kiszolgálni fent említett "emberféle" mindenféle óhaját, sóhaját. Aztán megtudtunk mindent róla. Történt, hogy keddi nap egy kedves kishölgy berohant az üzletbe és egy koszorút rendelt szombati napra. Szombaton viszont szerencsétlenségünkre fent említett cinkostárs jött a koszorúért és mikor rendben kifizette és megkapta nyugtával együtt, mutatta fel igazolványát: Apeh-ellenõr. Nem elégedett meg az akciójukkal, nyilvánvalóan nem sikerült a felállított csapda, ezért tételes ellenõrzésbe fogott. A tíz (!) oldalas jegyzõkönyvnek nem tudom lett-e büntetés a végén, mindenesetre jónéhányunkkal szépen kicseszett. Elgondolkoztam mennyi idejükbe telhetett kifundálni ezt a szívatást és mire lehetnek képesek még. Nem elég az egyszerû vásárlással egybekötött nyugta adás-nem adás, hanem teljesen etikus módszerekkel hogyan lehet nyakoncsípni a nyilvánvalóan milliárdos csaló virágosnénit. Érdekelne mások hasonló története is, hogy együtt "tanuljunk". Akkor délelõtt még azt kívántam hogy hamarosan kollégáik vásároljanak nekik koszorút és nem próbavásárlásként. Egom

Szóval ha Önnek van adóellenõrös sztorija, küldje el, de ne csak az alanti fórumba, hanem a levelesládánkba is, mert a rengeteg unalmas offtopic beírás miatt a fórumokat hézagosan olvassuk.