Már megint egy Nokia-kampány lágyította meg a Homár kemény páncélját (tavaly ugye három hasonló is volt). Most az N82 kapcsán sikerült kedvesen halálba alázni a műholdas helymeghatározás könyörtelen harcosait. Az aktuális kampány arca ugyanis Stavros, a fikcionális GPS-művész, aki legnagyobb művét, a Róma-térképre rajzolt lábnyomok készítését "élőben közvetítette" a blogján.

Stavros egy szerethető, igen hangsúlyosan az európai művész-sztereotípiát parodizáló karakter, aki ha nem kattintunk sehova az oldalán, olyan bölcsességeket bír mondani, pl. hogy "Position art has a unique position in art" vagyis a "térképművészetnek sajátos helye van a művészetben", vagy hogy "Mindig vagyunk valahol". A legviccesebb az egészben, hogy GPS-rajzok tényleg léteznek, főleg a technológia hőskorából. Természetesen a jelenség nem vált önálló művészeti irányzattá, minthogy teljesen hülyeség. Annak idején viszont még a New York Times is beszopta, és a perui Nazca-vonalakhoz bírta hasonlítani.

Egy ennyire magas labdát a lassan összes telefonjába GPS-t pakoló Nokia (illetve bejáratott ügynökségük, a svéd a FarFar) sem hagyhatott ki. Stavros tipikus irodai időelbaszó oldalán idióta videókkal adja el, hogy amúgy igazából minden mozgásunk folyamatosan követhető lesz, és ehhez már nem kell titkosszolgálati eszköztár sem, hiszen mi magunk fogjuk kitenni a webre, mert az olyan trendi.