Érthetetlen - illetve dehogy, a válság már megint, muhaha -, hogy a bankok belső rendszere miért nem alkalmazza a kerekítést. Tamásnak 0,03 forint, azaz 3 fillér tartozása képződött, ami természetesen hamar megfiallt, szaporodott-sokasodott, végtelen hurokba fordulva harapott a farkába:

Elkeseredve és dühtől forgyogva írok neked. Bankszektorban olyan mértéket öltött a válság, hogy az egyik piaci szereplő minden forintot akarom mondani fillért megragad, hogy csökkentse a veszteségeit. Ennek első áldozata vagyok én. Redszertelen és szétszórt emberként előfordul velem, hogy kötelezettségeimet késve teljesítem. Így történt ez 2009.03.31én is amikor késedelmi díjamat és kamatterjelésemet egynelítettem ki a hitelkártya folyószámlámon. Együttes tartozásom 2613,03 (!) forint volt. Amennyire tudom fillért évtizedek óta nincs forgalomban és amugy sem lehet töredékforintot utalni ezért 2613 forintot utaltam szeretett bankomnak. Vesztemre!

Mint emlitettem rendetlen ember lévén a nem nagyon néztem a hitelkártyaszámlám felé mivel semmilyen tranzakciót nem kezdeméyneztem az utolsó hónapokban. 2009.05.12-én néztem rá legközelebb a számlámra, 2514,36 forint tartozás mutatott. A tartozás jogosságának ellenőrzése nélkül (kedves Homár olvasó gyerekek soha ne csináljatok ilyet!) elutaltam a pénzt. Valamilyen isteni szikra nyomán 0,36 forintot is utaltam. Vajon hogyan?

Ma megint megnéztem a számlámat és legnagyobb meglepetésemre még mindig tartoztam a pénzintézetnek. Mivel ez a furcsaság már az én felületességem mellett is szembetűnő volt tárcsáztam a netbankot, ahol a hölgy felvilágosított, hogy a 0,03 forint miatt kerültem adosságspirálba.