F4f egy viszonylag egyszerű problémával kereste fel az Edigitalt, miután elromlott a náluk vásárolt pendrive-ja. Ahelyett, hogy adtak volna egy másikat, elküldték szervizbe - bár a nem javítható kategória -, és több mint egy hónapja szórakoznak vele.

Vettem egy pendrive-ot. Edigital, Mammut. Azért ott, mert nem csak hivatali órákban vannak nyitva (ennek még lesz jelentősége). Pendrive elromlott. Visszavittem.

1. Eladó közli, hogy a pendrive, nem egy javítható dolog,(gy.k- nem javítható, szét nem szedhető)  tehát adnak a készletből egy másikat. (eddig még örültem, sőt Európában éreztem magam) DE el kell küldenie a szervizbe, ahol megállapítják,. hogy nem javítható (he?), utána adhat egy másikat a készletből. Ez egy hónap.  (ekkor már csak korlátozottan éreztem magam Európában, de legalább az eladó kedves volt.

2. Eltelt több mint egy hónap. felkeresem Edigitalt. Jöttem a cserependrive-ért. Eladó kedves, mondja minden rendben (Európa érzés) DE kell, hogy a szerviz visszaigazolja, hogy én itt kívánom átvenni a pendrive-ot. (he? mégis hol kívánnám? Kínában?) Mondom oké, akkor telefon szerviz. Igenám, de a szerviz csak munkanapokon 10-17 dolgozik.  (Európa érzés végleg elillant, otthon éreztem magam). Eladó egyébként kedves,(én ekkor már annyira nem) , elnézést kér, hogy nem intézték ezt el. Oké, akkor azt lehet, hogy egy hét múlva visszajövök, addigra elintézik én meg elviszem a pendrive-ot?  Eladó kedves, persze.
 
3.  Eltelik még két hét. Bemegyek. Mammut- edigital. Pendrive? Azt mondja az eladó, hogy nekik nem szólt a szerviz, hogy kiadhatják (he?) eladó kedves, én is az vagyok, egyszerűen csak kipihentebb vagyok, mint múltkor.  Mondom, ezt most így, hogy? Hát miért nem hívtam fel a szervízt!  Hívjam fel én a szervizt, hogy én itt kívánom átvenni a cuccot. (nem értem, mert ha hivatalas igazolás, papír kell, akkor a telefon nem elég, amúgymeg ők is telefonálhattak volna.) Nagyot nyelek, nem csodálkozom, otthon érzem magam Abszurdisztánban. (párom ekkor mondta, hoyg vegyek egy másik pendrive-ot de hálistennek annyira nincs rá szükségem, meg innen ez már elvi kérdés)
 
4. Felhívom a szervizt. Mondom mi van. Válasz: (kedvesek amúgy) Persze semmi gond mehetek a pendrve-omért.. Mondom, ez eddig oké, de ezt honnan fogja tudni munkaidőn kívül az edigitalos eladó?  Majd felhívjuk az Edigitalt, hogy Ön ott fogja átvenni a pendrive-ot. Ennyi? Ennyi. Papír? Nem kell.
 
5. Ha arra járok ismét, beugrom megkérdezem mi van a pendrive-ommal. Lehet találgatni, hogy mi lesz a válasz.
a, nem mondott a szervíz semmit
b, miért nem jött korábban
c, valami újjal állnak elő
 
Normálisak? Az én olvasatomban ennek úgy kellett volna kinézni:
 
-Jónapot. Pendrve- elromlott. Tessék itt egy új, a többit mi intézzük. Szerviz: - Józsikám, itt egy pendrive, elromlott, küldöm, majd dobj egy emailt, hogy tényleg rossz. Köszi.
 
Ennek ellenére szeretek ebben az országban élni. Persze néha jobb lenne, ha nem így működnének a dolgok, dehát meg kell szokni, hogy ez ehhez az országhoz hozzátartozik.

UPDATE: Hepiend. De, hogy mi tartott ilyen sokáig?