Zsolt evés helyett menekülőre fogta a Westendben, amikor már a második csótánykommandó lepte el az asztalát. Az állatok zavartalanul folytatták a nappali rutinjárőrözést, az anyagi kár elhanyagolható.

Gyakran ebédelek a Westendben, szeretem a széles kínálatot és aránylag megfizethetők az árak is.  November 25-én azonban nem csak az eddigi értékrendem, hanem a gyomrom is felfordult. A dolog márt ott gyanús lehetett volna, hogy délidőben miért áll szabadon 2-3 asztal? De éhes voltam, nem fejtegettem a dolog hátterét. Áldottam a szerencsémet, hogy ilyen gyorsan leülhetek. Fél perc múlva érdekes optikai csalódás részese lehettem… Katonás rendben három csótány masírozott át az asztalon, majd éles fordulattal felém indult.

Nem vagyok túlzottan ijedős, ezért a szalvétával lesöpörtem őket a padlóra. Csak pár másodpercig volt nyugtom, hamarosan feltűnt egy második, korábbinál is népesebb „szakasz”. Irgalmatlan gyorsasággal törtek előre a salátás tálig, majd annak fedezékéből felmásztak a tálcámat. Körbenéztem, mert meggyőződésem volt, hogy ez valami kandi kamerás beugratás lehet. De nem, ezért egy gyors fotózást követően befejeztem az ebédet.