Zoltán is eljutott az emberiség egyik legrégebbi megválaszolatlan kérdéséig, azazhogy miért nem lehet úgy aszfaltozni, hogy az ne menjen tönkre néhány hónap alatt? Különösen úgy misztikus az ügy, hogy ismer olyan útvonalat, ahol 30 éve nincs kátyú:

Tisztelt Magyar közút! Nem tudom ki az illetékes kérem továbbítsák levelem felé. A Hétvégén Budapestről Ipolytarnócra utaztam családlátogatóba, a  Budapest - Rétság - Balassagyarmat - Szécsény - Ludányhalászi - Ipolytarnóc útvonalon. Élet és balesetveszélyes az útpálya, a 22-es út Rétság - Érsekvadkert, valamint Balassagyarmat - Szécsény között kritikán aluli állapotú.

Szécsény - Ipolytarnóc között, olyan kátyúk vannak hogy az autósok sok esetben csak a szemközti sávban tudnak haladni teljesen szabálytalanul, de ha nem szeretnének tengelytörést akkor kénytelenek ezt tenni.  Ludányhalászi és Nógrádszakál belterületén 15-20 centi mély  0,5 - 1 méter széles kráterek borítják az utat.

Panaszom az is, hogy a 22-es úton Ipolyszög - Érsekvadkert között 2-3 éve teljesen új tüköraszfalt burkolat épült.   Mára tiszta lyuk több helyen.  Hogy vették át így az utat, hogy már most kátyúsodik? Miért kell az autósok pénzét elherdálni rossz minőségű utakra?  Garancia nincs rá?

Ludányhalászi - Nógrádszakál között -  nem tudom milyen anyagból -  de világosszürke (majdnem fehér színű ) útburkolat van ami kb. a 70-es években épült és csodák - csodájára EGY DARAB LYUK NINCS RAJTA. Ez milyen aszfalt, és miért nem ilyen anyagból épül a többi utunk? Hogy bírja ez ki 40 évig kátyú nélkül, és miért van az, hogy az újjonan átadott útszakaszok 2-5 év után tiszta kátyú.  MIÉRT?