Volt a Canonnnak egy pénzvisszatérítéses akciója idén nyáron, aminek hatására Zolinak lett egy Canon nyomtatója. A nyomtatóval minden oké, a promó szerint neki visszajáró 10000 hufból viszont csak 7966 lett, mire megkapta. A hogyan, nem egy nagy rejtély, és tulajdonképpen számíthatott volna rá az ÁSZF 3.1 és 5.3 pontja alapján, de azért érthető, hogy miért érzi úgy magát, mint akit beültettek a lúzergenerátorba. Az meg nem annyira, hogy ha a Canon Hungária a promóter, akkor miért Dublinból utalnak?

Kedves Hilda!
Az alábbi történetben ugyan nem szenvedtem, de a fogyasztással és herdálással járó örömömet azért sikerült csökkentenie az említett két cégnek. Tudom, hogy a nevetséges összeg miatt kapok majd rendesen a kommentelők egy részétől, ha kiteszed, de él bennem egy halvány remény, hogy néhányan meg fogják érteni, hogy miért írtam le az egészet.

Az Erste lenyúlta, a Canon sajnálja

Nemrég vásároltam egy Canon nyomtatót. A kiválasztásnál azt is figyelembe vettem, hogy a Canon egy promóciót hirdetett meg, amely szerint bizonyos termékeknél visszatéríti az ár egy részét. Ennél a nyomtatónál kereken 10000 forintot. Regisztráltam, elbírálták, utaltak. Látszik is a számlámon a jóváírt összeg pontosan.

Viszont megjelent egy 2034 forintos „elszámolásforgalmi jutalék” nevű terhelés is a számlán, mert külföldi bankból jött az utalás.

Átlapoztam a bank hirdetményét, benne van. 0.102%, de minimum 2034 Ft. Írtam egy érdeklődő levelet a banknak a saját online felületükön, hogy nem érzik-e túlzásnak 10000 forintra ráterhelni 2034 forintot, mert ez durván az összeg húsz százaléka, eléggé aránytalan módon. Másnapra válaszoltak, nem érzik úgy, mert benne van a hirdetményben.

Ezután írtam egy levelet a Canonnak is, hogy tudjanak róla, hogy így nem a reklámban szereplő teljes összeget kaptam vissza. Ők is válaszoltak másnapra: sajnálják, de az ÁSZF tartalmazza, hogy a felmerülő banki költségeket a fogyasztónak kell viselnie.

Összefoglalva: mindenki udvarias volt, mindenki a szabályok szerint járt el. Csak a végén én, a fogyasztó érzem azt, hogy nem azt kaptam, amit vártam. Megint az apró betű győzött. Szerencsére a nyomtató szép képeket nyomtat, legalább azzal elégedett lehetek.

Üdv: Zoli

Ui.: álmodozás arról, hogy hogyan lehetett volna ezt szebben intézni:

1. kör, Erste ügyfélszolgálat:
- Főnök, nézd meg légy szíves ezt az üzenetet, most jött a netbankos felületen az egyik ügyféltől.
- Mit akar?
- Túlzásnak tartja, hogy 10000 forint jóváírásra 2034 forint jutalékot terheltünk.
- Az hogy lehet? Jóváírt forintot nem jutalékozunk. Szólj az informatikának, hogy megint elbaszták a jutalékszámoló modult a legutóbbi frissítésnél, de addig is javítsd ki kézzel.
- Várj, főnök, most nézem a számláját, ez egy külföldről jövő HUF jóváírás volt.
- Mutasd csak, nem láttam ilyet már három éve. Hát, ez tényleg külföldről jött, erre ennyi a jutalék az ÁSZF szerint. Viszont ennyit még az uzsorások sem számolnak fel a nyóckerben. Francba, ez nem a szokásos „ménőttmámeginadevizahitelemtörlesztője” levél. Ez tud írni, ha továbbküldi a felügyeletnek, simán ránk vernek egy „tisztességtelen piaci magatartást”. Mostanában nagy pénzbehajtás van, bármiért könnyen megszórnak minket egy pár milliós büntetéssel. Emlékszel, januárban az Editke benézett egy hasonló ügyet, akkor 5 milliót vertek ránk. Utána 3 hónapig minden reggel 9-re le kellett adnia egy jelentést az előző napi ügyeiről. Még a Lajos bácsi, a biztonsági őr is csak szopott vele, mert nem tudta nézni a kedvenc sorozatát a pult alatti kistévéjén, mert a csaj minden este túlórázott. Hát én nem fogok itt rohadni minden este egész nyáron kétezer forint miatt. Sztornózd le, és tedd rá a százalékos díjat, az kábé tíz forint lesz. Aztán írj neki egy levelet, hogy x éves kapcsolatunkra tekintettel elengedtük a jutalék minimum részét. Mióta ügyfelünk?
- 1995 óta.
- Azt hogy csinálta? Akkor még nem is voltunk itt.
- Postabankos volt, átvettük.
- Pláne, ha ilyen régi ügyfél, akkor ne szórakozzunk vele szaros kétezer forinton. Hátha nálunk marad a következő húsz évre is.

2. kör, mert az első mégis túl utópisztikusra sikerült, Canon:
- Főnök, jött egy levél az egyik pénzvisszatérítéses vásárlótól, hogy nem a teljes összeget kapta meg, mert a bankja lehúzta egy masszív jutalékkal a dublini utalás miatt, és nem is adják neki vissza a pénzt.
- Francba. A hülye marketingesek és pénzügyesek megint elcseszték. Meddig tartott volna nekik a helyi számlánkról utalni?
- Szóljak nekik?
- Ne, a végén csak rosszabb lesz. Mennyi a különbözet?
- 2034 forint.
- OK. Írd meg, hogy sajnáljuk, és kérjük fogadjon el kárpótlásként egy ugyanilyen értékű csomag fotópapírt. Ha lesz még ilyen eset, akkor a kompakt fényképezősöknek küldj memóriakártyát, a dslr gépekhez és objektívekhez pedig egy használható szűrőt a saját keretünkből. A marketingeseknek is írj egy levelet, hogy legközelebb ne úgy adjanak vissza pénzt, hogy az ügyfél fizeti a költséget, miközben az összes reklámban olyan szép kerek számokat írnak ki. CC-zd nekem is, és a régiós vezetőnek is, akkor talán jobban kapkodják magukat.