Sajnálatosan kevés terméket érinten ma már, de létezik még a betétes üveg, csak kérdés, hogy észreveszi-e az ember.

Sziasztok!

Mai nap beugrottam egy Csemege boltba szörpöt venni gyerekeknek. Nagyobb áruházakban szoktunk vásárolni, de ez kimaradt.. Így kerültem az Érdi Csemege boltba (a mellékelt képen eltakartam a címkéjét, biztos ami biztos...).

Kisebb boltokban közismert, hogy minden drágább, így nem is lepődtem meg, hogy 599 Ft egy 0,7 l-es szörp. Kifizetem, mert egy kis összeg miatt nem ugrok el pár km.-rel odébb egy nagy boltba. És most jött a hideg zuhany... 665 Ft.-ot számoltak fel érte. (utólag kiderült a Piroska szörp üvegének betétdíja 66 Ft)

Nem az a +66 Ft bántott, ugyanis ha majd valamikor visszatérek, visszavihetem az üres üveget ugyanoda... és visszakaphatom az árát... Hanem az, hogyha egy termékre az van írva, hogy 599 Ft, és nincs külön megjegyezve a terméken, hogy + betétdíj, akkor miért számolnak fel + összeget. Szerintem ez árcsábító, ill. vásárlók tudatos átverésének minősül. Látom, hogy mennyi az ára, azért az összegért veszem meg, aztán kiderül a kasszánál, hogy nem is annyi. Gondolom a vásárlók többsége nem is veszi észre, hogy többet számolnak el annál, mint amennyi ki van írva rá. Szerintetek ez helytálló?? Nem az lenne a törvényes, ha a terméken 665 Ft lenne ráírva + valahol kiírva, hogy ebből 66 Ft a betétdíj? 

Nem a Piroska szörp minősége ellen van kifogásom, hanem a bolti szokás verte ki a biztosítékot. Valahol a leírásban, kis apró betűvel rá van írva, hogy betétdíjas termék, de az nem, hogy a rá írt árhoz képest Önnek kötelessége többet kifizetni annál, mint ami rá van írva.

Termék, blokk megvan még. Aki nem hiszi el, megadom a bolt címét, lehet menni vásárolni. Csak meg ne lepődjünk, hogy a terméken látott árnál többet elkérnek a kasszánál.

Köszönettel

András

Lássuk, igaza van-e Andrásnak:

Kedves András!

A törvényi rendelkezések egyértelműen meghatározzák, hogy a fogyasztót írásban tájékoztatni kell a megvételre felkínált termékek eladási áráról és egységáráról. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. Ezzel együtt a vállalkozás a számlán a termék árát és a betétdíj összegét elkülönítetten köteles feltüntetni.

Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak az adott terméket az üvegen feltüntetett áron kellett volna értékesítenie, a számlán pedig a betétdíjat és a termék árát külön kellett volna meghatároznia. Nem lehetett volna a termék árához a betétdíjat még külön felszámítani.

Ezekben az esetekben javasoljuk, hogy a panaszt a vásárlók könyvébe írd be, amelyre a vállalkozás köteles 30 napon belül indokolással ellátott választ adni. Ha ezt a vállalkozás elmulasztja, akkor az illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni, mert a vállalkozó magatartása alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésével megvalósuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítására.

Felhasznált jogszabályok:
- 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
- 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól