A Homár nem tartozik a paragrafus-rágcsáló állatok közé, sõt tudatmódosult állapotban akár egy ügyvédek nélküli világot is el tud képzelni. Most azonban tanácstalanul csattogtatja ollóját és roppant mód bánja, hogy egy jogász ismerõse sem elérhetõ, mert svindlit sejt, szabálysértést, tisztességtelen piaci magatartást. Hatósági áras termékrõl lévén szó, itt valami nagyon bûzlik. Nem promóciós ajándék, hanem egy igazi, nemcsalásnemámítás fém százforintos lapul a Moon-cigaretta cellofánja alatt. Tehát a kedves vásárló a megállapított hatósági ár alatt jut dohányárujához, ezáltal sok-sok idevonatkozó rendelkezés, valamint jogszabály sikoltozik sérülten.

Félreértések elkerülése végett: A Homár nem sajnálja, hogy valakik olcsóbban jutnak tüdõrákhoz. A Homár szerint mindenki azzal a cuccal csinálja ki magát, amihez úri kedve tartja (feltéve, ha életmódjából fakadó extra gyógykezelésének költségeit nem a társadalombiztosítással, vagyis mások adóforintjaiból kívánja finanszíroztatni). A Homár nem kíván az egészségkárósító termék ilyesfajta marketingjének etikai dimenzióiról értekezni.

UPDATE: Helyes megfejtõnk, "köcsög jogász" hozzászólása a tömegbõl:

a gyártó/forgalmazó akkor kap adójegyet, ha kifizette az adót. egyébként a 2003. évi CXVII. törvény 97.§ (2) bek. alapján az adó mértéke a cigarettára 6450 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 11 220 forint/ezer darab. ha az adójegyet megkapta, akár el is ajándékozhatja az egész árukészletét, vagy adhat minden doboz cigi mellé egy kocsit is, mivel ez egy szabad ország.