Ez kóstolás után sem nyilvánvaló, ugyanis gomba íze nincsen, van viszont neki másmilyen, olyan rettenetes és nehezen definiálható, amilyennel még sosem találkoztunk, pedig elég sok mindenbe belelógattuk már a szájszervünket. Indításnak rengeteg ázott itatóspapír, megmolyosodott süvegcukor és pormacska jelentkezik, ami konkrét fojtásba megy át. Amikor megkönnyebbülnénk, akkor támad a penetráns utóíz, amit Dr Zsadonnal, az ex-vegyésszel való egyeztetés után „nagyon sok veder vízben feloldott nagyon kevés gyógypemetefû-cukorka”-ként azonosítottunk. De az igazán igazi sokk akkor ért, amikor a doboz megmaradt 16/17-ét kiöntöttük egy üvegpohárba. Az átlátszó lében úszó, majdnem színtelen darabkák csak azért nem emlékeztetnek egy pohár – na, nem leszünk undorítók – mert közben erõs száraztakony-képzeteket is keltenek.
Aki tud ennél visszataszítóbbat, az írja meg nekünk, ha meg pesti, akkor vegyen egyet a Kihívóból, mi meg futárt küldünk érte.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.