Vajon mitõl lett egyszerre olyan menõ dolog kötni? Miért van az, hogy mondjuk a Kinja blogkeresõben a kötés a kiemelt témák között van, olyan címszavak társaságában, mint dizájn, evés, Hollywood, Google, pletyka vagy sport? Tudja a hóhér, talán mert beállva is könnyû csinálni, bár ennek ellentmond, hogy a fenekezõ horgászatot egyelõre nem kapta föl a korszellem. A kötés mindenesetre hatásosabban hódít, mint egy mézzel bekent Deutsch Tamás. Például már a Homárnak is van kötött házikedvence, méghozzá Borján Krisztina jóvoltából. Alant a sztori.

Az egész azzal a posttal kezdõdött, amiben bemutattuk Jessica Hutchinson kötött robotjait, illetve a könyvecskét, amiben a mester szabásmintákat közöl. A téma felpiszkálta a testületileg Homár-olvasó Borján családot, de nem tudtak szerezni a Könyvbõl, mert elfogyott.

A robotkötési téma nagyon érdekelte a nejem, nagyon beindult, hogy ilyen könyvet szerezzek neki. Sajnos a csaj már eladta a könyvet, mert karácsonyra akartam rendelni , de nem tud küldeni. Viszont megnézte a képeket, és azt mondta, hogy igazából nem nagyon kell a könyv, ha az ötlet megvan. Az ötlet adott, a Homáron is ott volt. (…) A robotka kötésért nagyon be van indulva, már csak objektív akadályok léteznek a munka beindítása elõtt (egy egyéves baba, aki nem kötött). (…) Elsõként javasoltam egy kisebb munkaigényû mini robotot, amit követhet a nagyobb...

üdv

Borján Gábor

Aztán november nyolcadikán rank mosolygott a Nap, amit akkor éppen Krisztina személyesített meg:

Hali megint!

A Krisztina megnézte a képeit ennek a Jess lánynak. Azt mondja, anélkül, hogy meglenne a konyv, a fotók alapján 90% precizitással elõ lehet állítani a robotot. Azt mondja, szívesen csinál egyet nektek, hogy legyen a Homárnak egy saját robotja. A mérettel egyenesen arányos idõszükséglet miatt egy kb 10 centist tud vállalni, úgyis kettõt fog gyártani, mert egy itthon a nagyobbik gyereknek is KELL.

gabor

Tíz nap telt el és a színfalak mögött olyan sebesen forrtak az események, hogy Kecelen elpirult a cukorcefre:

pssszt...

belestem a KötöttRobot Rt. ajtaján. Egy robotot láttam éppen építés alatt állni, az eleje teljesen megvolt, valamint a feje mindkét része és a hátsó válla is. Volt valami címke is rajta a megrendelõ adataival, bizonyos Tékozló Homár feliratot véltem látni a munkalapon... sokat nem tudtam leselkedni a biztonságiak miatt, de a szemek is ott voltak a polcon meg puha szintetikus tömõanyag. Egyszóval halad a dolog... gabor

És négy nappal késõbb megkaptuk a tíz centis háziállatot, bocsánat, házigépembert, ami/aki puha, vidám és nyomogatható. Kell-e ennél több? Nekünk nem, az biztos: naponta más tízlábú fiókjából kell visszalopnom, sõt, ami nehezebb, kiragadnom Homár Miriam és Homár Borisz kezébõl. Ezúton is köszönjük Krisztina!

A Mesternõ – nagyon helyesen – nem elégedett meg az elsõ sikerrel, hanem saját fejlesztésbe fogott, és néhány újabb nap elteltével megkaptuk a képeket a Mikulás és egy fonalrobot nemi kapcsolatából született SantaRoboClausról, aki/ami egy piros sapkás hazai fejlesztés, egy pannon gépember, ha úgy tetszik.

Ez a Déri, Bláthy és Zipernowsky összes találmányán túltevõ hazai termék reméljük felpiszkálja Önöket és a tél végét különös, puha, valahonnan mégis ismerõs lényekkel fogjuk köszönteni.

Küldjenek fotót és írják meg, hogy volt!

Bónusznak itt egy kötõs blog (angolul) meg itt meg itt, ide kattintva pedig elolvashatják az elsõ magyar anya történetét, aki robotba vágta a kötõtûjét.

Bónusz plusz: Krisztina egy korábbi munkája, benne gyermekkel:

És végül maga az alkotó: