Ha már junkfood, legyen ronda, gondolta a Homár és az ollójába csippentette a Gustáv Husák uralkodását idézõ burgonyszirmos zacskót. Húsz perccel késõbb undorító jelenetnek lett volna tanúja, aki bebújik a páncélos szerzõ íróasztala alá: szájszervét dugig teletömte szirommal és jobban folyt a nyála, mint az egyszeri fideszes kampányfõnöknek a kutyakiállításon.

A poétikus nevû Zemiakové Krekery olcsó, átlátszó zacskóban lakik, amit vélhetõen az a Titkos Dizájner tervezett, aki a szovjet világbirodalom fennállása idején a vasúttársaságok restijeiben és mozgóárusainál kapható összes élelmiszert is. A látványt meghatározó burgonyaszirmok is olyanok, mint a Homár gyermekkorának sápadt, szivacsos amõbái.

Ilyen vizuális elõkészítés után megdöbbentõ az ízhatás. A maga nemében – értelmetlen szemétkaja monitor elõtti csipegetéshez – tökéletes terméket tartunk ugyanis a nyelvünkön. Ropogós, de nem száraz, viszont nem is csöpög a nutriaolajtól, a sajtos az kellemes mûsajtízû, a sonkás meg versenyben van bármelyik sonkás aromájú chipsfélével. A Homár kuckójával szemközti élelmiszerboltban egy zacskó 89 HUF.