Ha eltekintünk attól a nem jelentéktelen kérdéstõl, hogy a haverok zsebének megtömésén és Demszky Gábor újraválasztatásán kívül mi a rák értelme van city light posztereken és kisfilmeken reklámozni a nagykörúti villamost, akkor nem is sikerült rosszul a Combinók reklámja. (No de miért tekintenénk el? Hasonló ötleteink: A Keletitõl az Astoriáig válassza a Rákóczi utat! Remek aszfalt, csillogó boltok, erõs kávé! Vagy: A Jászairól a Bem térre? Az igényes ember választása a Margit híd.) De térjünk vissza a filmhez.

A koncepció egyszerû, ami jó: a film a villamos hosszúságát emeli ki. Értik, ha a Combino bénán rövid lenne, senki se szállna fel rá, inkább a Nagykörút alatt futó alternatív metróvonalat választaná vagy gyalogolna félkörívben hat kilométert. A szlogen ennek megfelelõen: „Csak így tudjuk megmutatni a világ leghosszabb villamosát.” Ami, az Index már megírta, tényszerûen nem igaz, a leghosszabb ugyanis az 59,4 méter hosszú drezdai tehervillamos. A miénk 54 méter, de tojunk a mérõszalagra ugyebár.

A klip fõszereplõje egy harmonikás cigányzenész és egy Puskás Péter-szerû szõke plakátragasztó. Elõbbi nem meglepõ módon harmonikázik egy megállóban (bár igazából mér harmonikázna az éjszaka közepén, amikor nincs a környéken egyetlen utas sem), utóbbi egy sokkal nagyobb plakátot rakna fel egy sokkal kisebb helyre. Az ebbõl kibontakozó sztori normálisan meg van mutatva, a cigány az abszolút pozitív szereplõ, ami meglehetõs ritkaság a magyar reklámokban. No nem mintha a negatív minta lenne a gyakoribb, hanem a semmilyen. Szóval nem lenne semmi baj ezzel a Combino-kampánnyal, ha nem lenne annyira értelmetlenül - hmm hogy is mondjam – pénzpocsékolás-szaga az egésznek.