Egy újabb matricás kálvária, ahol ezúttal naiv ügyfelünknek röpke fél éves átfutással sikerült lekommunikálnia a félreértést:

Tavaly Karácsony elõtt utaztunk az M7-es autópályán, melyhez elõvéltelben vásároltam 4 napos autópálya matricát. Negyed évvel késõbb pótdíjfizetési felszólítást kaptam, melyben az ÁAK Zrt. arra hivatkozik, hogy hazaúton érvényes matrica nélkül közlekedtem, és ezért fizessek be 13.800,- Ft pótdíjat, különben irgum-burgum. Mivel biztos voltam benne, hogy körültekintõen jártam el a matrica vásárlása során, és mert minden engem igazoló bizonyíték a kezemben volt, megpróbáltam telefonon jelezni az üggyel kapcsolatos észrevételeimet, de ez sikertelennek bizonyult. Ezután e-mail-t küldtem az ugyf@autopalya.hu címre, melyben leírtam a félreértés okát: az elõvétel napját rögzítette a kutas eladó az elektronikus nyilvántartásban, miközben a matricát helyesen lyukasztotta.

Ezután jó sok idõ eltelt, de újabb negyed év elteltével sem érdemi választ kaptam, csak egy újabb fizetési felszólítást - ezúttal már 48.300,- Ft-ról. Most valahogy rögtön sikerült beszélnem a telefonos ügyfélszolgálattal, ahol a hölgy, akivel beszéltem nagyon készséges volt, és õ is megerõsített abban, hogy természetesen ilyen esetben nem kell fizetnem, valamint azt is elmondta, hogy az e-mail-emre 30 napon belül válaszolniuk kellett volna. Kérte, hogy fáradjak be valamelyik irodájukba. Miután jeleztem, hogy erre nem vagyok hajlandó, végül abban maradtunk, hogy küldjem el újra a korábban elküldött e-mail-t. Ezt meg is tettem egy rövid átirat kíséretében, melyben felhívtam a figyelmüket arra, hogy 30 napon belül várom a válaszukat.

Arra most valahogy nem is kellett olyan sokat várni, néhány héten belül megérkezett, de abszolút semmitmondónak, üres frázisokat puffogtatónak, és minden érdemi reakciót mellõzõnek bizonyult, ami eléggé betette nálam a kaput, ezért ismét felhívtam a 40-es ügyfélszolgálati számukat, mivel elõzõleg igen korrekt és megértõ hozzáállást tapasztaltam. Ekkor azonban egy teljesen érdektelen droidot sikerült kifognom, aki csak azt tudta hajtogatni, hogy járjak el aszerint, amit a hivatalos válasz-levélben megírtak nekem. Erre kicsit elszállt az agyam, és a saját stílusukat egy-az-egyben a saját érveimre formálva írtam nekik egy meglehetõsen cinikus válaszlevelet, melyben "személyes nyilvántartásom"-ra és "matrica vásárlási adatbázisom"-ra hivatkozva "nem áll módomban elismerni a pótdíjfizetési kötelezettséget".

Újabb egy hónap telt el a válaszig, melyben immár "köszönetüket fejezik ki nekem, amiért elküldtem számukra az ellenõrzéskor érvényes matricát, ezáltal lehetõséget biztosítva az ügy mihamarabbi kivizsgálására és megnyugtató tisztázására". Summa summárum végül nagy kegyesen ezegyszer eltekintettek a pótdíjfizetéstõl.

Az ügy tehát számomra megnyugtató módon lezárult. Csak azt nem tudom, hogy hirtelen miként gyúlt szikra az elméjükben? Egy "elnézést" azért még jólesett volna...