Gondolom mindenki ismeri a trükköt, hogyan lehet koncerten a legolcsóbb ülõjeggyel lemenni a küzdõtérre az Arénában, de mi van, ha történetesen nem koncert van és ülni szeretne a t. vendég? JJ a hétvégén a Freestyle motorbrummogtatáson szeretett volna egy tuti helyet, de hiába foglalta be hetekkel korábban, nem tartott sokáig:

Mintegy 3 héttel korábban kiválasztottuk a korábbi évek tapasztalatai alapján a legmegfelelõbb szektor általunk legjobbnak ítélt székeit, majd hosszas pénztári sorbanállás után, jegyenként 6000 Ft-ot leperkálása után abban a boldog tudatban vártuk az eseményt, hogy végre mindent fogunk látni (naív jegyvásárló, naív elképzelése...). Már akkor gyanút kellett volna fognunk, mikor a szektorba érkezvén elcsíptem az egyik egyenpólós szavait, miszerint "igazából mindenki oda ül ahova szeretné".

Megtaláltuk a helyünket, elfoglaltuk. Még a kezdés elõtt elkövettem a hibát, meglátogattam a mellékhelységet. Mire visszaértem, már ültek a helyemen! Másdorpercek alatt hangos szóváltás, a székeinken egy kigyúrt állat a kipakolt mellû nõjével terpeszkedik, és elküld melegebb éghajlatra, mondván az õ helyét is már elfoglalták, és ez a szék megtetszett neki cserébe.

Biztonságiak vonogatják a vállukat, õk nem tudnak mit tenni, miért mentem ki? kérdezik... Megkerestem a biztonsági fõnököt, hogy kifizettem a jegyem, és most nincs helyem, csináljon valamit. Vállvonogatás, õ nem tud mit tenni. Na ekkor kezdtem elborulni, kértem a Vásárlók könyvét. Na az nem volt!

Kb 20 percet ácsorogtam kint, mikor elõkerült egy angolul beszélõ igazgató-szerû valaki, meg egy tolmács kiscsaj. Ekkor már mintegy 10-15-en követeltük, hogy vagy szabadítsák fel a helyünket, vagy adják vissza a jegy árát. A tolmács csaj viszont folyamatosan tompítva, a problémát nem bemutatva fordított, ezért vettem a bátorságot és elõadtam a történetet az arcnak. Az ledöbbent, nem értette, mi erre mondtuk, hogy mi sem.

A lényeg, hogy a kifizetett jegyünk ellenére állva és a lépcsõn ülve kellett (volna) végignézni a mûsort, a szervezõk semmit sem tettek, Vásárlók könyve nem volt az épületben, a jegyek árát nem adták vissza. Ahelyett, hogy néztem volna a motorosokat, kint vitatkoztam a nevüket nem adó, nem is tudom kikkel, persze mindegyiknek a nyakában annyi VIP és egyéb színes belépõ volt, hogy majd leszakadt a madzagról.

A végén sikerült megkapnunk a kegyelemdöfést, mikoris a biztonsági fõnöktõl megkérdezte az egyik egyenpólós fennhangon, hogy akkor miért mondták nekik az eligazításon, hogy nem kell foglalkozni azzal, hogy hova szólnak a jegyek, mindenki oda ül, ahova akar?