A virtuális bankkártyák korában elég ciki még mindig a koszos, büdös fémpénzzel szórakozni, de vannak, akik még hagyományõrzik ezt a szép hobbit, mint Lajosék, aztán csodálkoznak, ha kisíján megverik õket ezért egy benzinkúton:

Szombat délelõtt beugrottunk tankolni barátnõmmel a Budapest, Újtemetõ u. 9. szám alatt található MOL kútra. Én megtankoltam az autót, barátnõm pedig elõrement a shopba választani egy üdítõt. A tankolás után én is csatlakoztam hozzá, mint kiderült pont akkor fizetett. A számla 9.393 Ft volt. Egy tízezressel fizetett és 600 Ft-ot kapott vissza. A bili akkor borult ki, amikor barátnõm egy érdeklõdõ kérdést tett fel a két shopos hölgy egyikének: "Miért természetes az, hogy az aprót nem adjátok vissza?" A történethez tartozik, hogy a pulton kb. 20 Ft értékben ott hevertek 1-2 forintos érmék. Szóval az érdeklõdõ kérdésre egy hatalmas felháborodással körített válasz érkezett: "Ott van az apró a pulton kirakva, aki akarja, az elveheti onnan."

A pénz nyilvánvalóan nem nekünk volt kitéve, hiszen egyértelmûen 600 Ft-ot nyújtott át a shopos. Vagy ha igen, akkor meg még én nem hallottam róla, hogy a MOL kutak újabban önkiszolgáló rendszerben mûködnek és akár én is belenyúlhatnék a pénztárba, hogy visszaadjak magamnak. Szó szót követett és minõsíthetetlen hangnemben adta a két shopos hölgy a tudtunkra, hogy milyen sóherek vagyunk, hogy 7 Ft miatt balhét merünk csapni. Zárójelben jegyezném meg, hogy a legtöbb helyen szoktunk borravalót adni, itt mindössze csak egy elvi kérdést tettünk fel és ha normális válasz érkezik, akkor is ott hagytuk volna az aprót. Szintén zárójeles megjegyzés, hogy a borravalót olyan esetekben szokás adni, amikor valami plusz szolgáltatást vagy odafigyelést, extrát kap az ügyfél. Itt ilyenrõl egyébként sem nagyon beszélhetnénk, hiszen oda sem jöttek segíteni tankolni.

Miután többször is minõsíthetetlen stílusban (de minõsített jelzõk kíséretében) tudtunkra adták a véleményüket a shoposok, még azzal is meggyanúsítottak, hogy mi ide szoktunk járni balhézni, ismernek is minket, már a múltkor is itt "vertük magunkat" egy másik kollégájuknál. Megjegyzem teljesen véletlenül kerültünk erre a kútra, de az teljesen biztos, hogy minimum az elmúlt 5 évben a környéken sem jártunk. Végül egy kedves mondattal kívánták lezárni a vitát: "Takarodjatok ki innen" - hangzott szájukból. Cserébe kértem a panaszkönyvet, melyet eszük ágában sem volt átadni. Ezután megemlítetem a fogyasztóvédelmet, ennek hatására nagy nehezen elõkerült a könyv. Megkérdezetem a minket kiszolgáló shopos hölgy nevét, de erre õ gyorsan levette a kitûzött a névtábláját és zsebre tette, hogy ne tudjam leolvasni a nevét, persze nem is mondta meg.

Ezt már nem írom a MOL számlájára, de miközben a panaszkönyvi bejegyzést írtam, elõkerült egy sötétebb bõrû, zord arcú "törzsvendég". Ezt csak onnan gondolom, mert érkezésekor néven szólították egymást a shopos hölgyekkel és kedvesen cseverésztek. Szóval az említett törzsvendég nagyon figyelmesen igyekezett a két "kiszolgáltatott helyzetben lévõ" shops hölgy kérésére a segítségükre sietni. Mi ugyan nem szóltunk hozzá, de õ úgy gondolta, hogy joga vagy köze van hozzá, hogy lerendezze a vitás helyzetet. Miután megkértük, hogy ne szóljon bele és foglalkozzon a saját dolgával, gyorsan kilátásba helyezte, hogy engem pofán vág, a barátnõmet pedig "Ne okoskodjál Szöszi, mert hátba rúglak" mondat kíséretében fogja lerendezni. Szerencsére egyik sem következett be.

A MOL honlapján megkerestem az ügyfélszolgálatuk elérhetõségét. Az ott található tájékoztatás szerint a 40/202-202 szám 0-24 órában hívható. Ma megkíséreltem felhívni, de csak üzenet tudtam volna hagyni és a gépi hang visszahívást ígért. Egyelõre nem hagytam üzenetet. Késõbb talán újra megtalálom. Ja, és 7 Forint végül a shopban maradt a pulton. Hogy borravaló lesz belõle vagy egy vásárló majd abból ad vissza magának nem tudom…