Ott hagytuk abba a történetet néhány hete, hogy az olvasók beküldtek pár példát, amikor a UPC sajátosan kezelte az ügyfelek adatait. Hogy a portszkennelés kérdése illetve az ezért járó, belsõ emailen kommunikált büntetés se sikkadjon el, következzen az eredeti levéíró ügyfél, Gábor válasza a UPC-nek, akit azóta sem kerestek meg "hivatalosan" az ügyben:

Engedjétek meg, hogy reagáljak Szûcs László úr levelére. A múltkor leírtam Nektek a bosszúságom, gondoltam, hogy a szolgáltatóval hamar rendezõdik a viszonyunk, de eddíg még válaszra se méltattak. Azaz hála Nektek, az oldalatokon valamit olvashattam. Elõször is köszönöm a UPC-nek, hogy az ügyemmel ilyen kiemelten fogalakoznak, feltéve ha ugyanarról az ügyrõl beszélünk. Másodszor, van pár dolog egy ilyen folyamatban ami igencsak elgondolkodtató, ezeket megpróbálom összefoglalni, legyen mindenkinek az a véleménye, ami.

A portszkennelésrõl

Több internetes szolgáltató véleményét is kikértük azóta és kiderült, hogy a portszkennelés nem bûncselekmény, de még csak nem is szabálysértés. Ha nem vírus végzi a cselekményt, vannak erre ingyenes szoftverek. Maga a szoftver használata sem bûntetendõ, mert lehet békés célokra is használni, pl. ellenõrizni egy számítógépet az interneten, hogy az mennyire biztonságos és mennyire támadható.

A szolgáltatók elmondása szerint aki egy számítógépet kitesz az internetere, annak a percenkéni több tucat támadással számolni kell. Ezeket a mennyisége miatt ma már nem is vizsgálják, hanem a gépet úgy kell összeállítani, mint egy középkori várat, egyszerûen bírnia kell a fellépõ támadásokat. Biztos itt is vannak kiemelt esetek, amikor egy gép mûködését veszélyezeti a nagy forgalom, de egy sima portszkennelés nem ebbe a kategóriába tartozik. Szerencsére a Homáron olvashattam egy levélírótól, hogy manipulálni is lehet a portszkennelést. Ez megint csak elgondolkoztat.

A számítógéprõl és ügyfélrõl

Miután az ember megtesz mindent a normális élet követelményei érdekében (ezalatt azt értem, hogy pl. nem portszkennel, nincs fizetési elmaradása) és legális szoftvereket használ (mind a windows, mind a víruskeresõ tekintetében), sõt nem is a legkisebb csomagra fizet elõ (úgy gondolom ezt hívják jó ügyfélnek) és rendszeresen frissíti a gépen lévõ szoftvereit és mégis elõfordul a portszkennelés, ezek után egy dolgot tehet: megadja a szolgáltató részére a víruskeresõ cég adatait, vegyék fel velük a kapcsolatot, hátha a két szakértõi gárda meg tud egyezni. Kicsit az ügynek "vis major" szaga van...

Az ember ma már az életét a laptopjával együtt cipeli. Ezzel nincs is gond, de azzal igen, hogy ez az eszköz hogy lehet ugyanabban az idõpontban egyszerre két helyen is. Egyszer otthon, miközben végzi az illegális tevékenységet, egyszer meg az irodában velem, miközben dolgozom rajta. Érdekes mód az irodában más a szolgáltató (szintén az egyik legnagyobb cég) és még sohasem vádoltak meg minket szerzõdésszegéssel. Ez a gondolat csak azért született, mert az értesítõ levelekben "a napjában többször is" szerepel.

A szolgáltatóról

Az értesítõ levelekben megadott ÁSzF elérési útvonala hibás. És biztos, hogy nem gépelési hibáról van szó. Vajon miért? A hivatkozott ÁSZF 4. mellékletének 3.7. pontja (az ÁSzF változás alatt van, nem tudom, hogy ez volt-e a mi esetünkben az aktuális) szerint: "3.7 Tilos szétrombolni, illetve gyengíteni bármelyik számítógép-hálózat biztonságát, más felhasználó jogosultságát jogosulatlanul használni" Nem tudom, hogy másnak mi a véleménye, hogy ez alapján a szolgáltatás önkényesen korlátozható-e a szolgáltató részérõl és ez már tényleges szerzõdés szegés,vagy sem. Ha más szolgáltató szakemberei nem tévednek, és a levelem elején írtak igazak, akkor én itt nem látok problémát. Sõt a cikkely még a portszkennelésrõl sem szól.

Úgy gondolom, hogy Szûcs László úr vagy téved, vagy hibás információkat kapott, vagy csak egyszerûen túloz. Mi csak azokat a publikus adatokat kértük, ami alapján a portszkennelés tevékenysége egyértelmûen kimutatható. Ezek az interneten nap mint nap fellelhetõk. Semmiféle e-mail cím (fejléc!? Nem is tudom, hogy ez hogy jön a portszkenneléshez?) és személyes adatra nem vagyunk kíváncsiak. Különben hogy igazolja a UPC az állítását? Egyenlõre úgy tûnik, sehogy... Jelenleg azzal sem vagyunk tisztában, hogy a "szerzõdésszegõ cselekmény" pontosan mikor történt.

A telefonos kisasszonyoktól azt az információt kaptuk, hogy ha bemegyünk az elsõ UPC irodába, ott aláírjuk, hogy megszegtük a szerzõdést, befizetünk 2800 Ft-ot, akkor visszakapcsolják a teljes sávszélességet. Senkinek nem tûnik fel, hogy itt valami sántít?

A szerzõdésekben nincs definiálva a "a hivatalos értesítésekre fenntartott hivatalos elõfizetõi email cím" fogalma, amit a UPC generál az ügyfelei részére. Mi az internetes szerzõdés során a UPC kérésére (külön mezõ szerepelt erre) kitöltöttük a saját, a mi esetünkben "hivatalos értesítésekre fenntartott email cím"-ünket, erre várjuk a leveleket. Bár is erõsen etikusnak érzem egy szerzõdésmódosítást hivatalos, aláírt levélben is megküldeni.

Továbbra sem értem, hogy a mai világban hogy lehet, hogy egy ügyfélnek kell bizonyítania a saját szolgáltatójával szemeben az ártatlanságát. Azt sem értem, hogy hogy teheti meg a szolgáltató ezt a kényszert az ügyfele részére hûségnyilatkozat mellett. Erõfölény? Tényleg nem értem...

Gábor

ps: kiteregettem a lapjainkat, itt kérem a T. UPC-t, ne éljen vissza vele.

Chack azonban arra figyelmeztet, hogy a rendszer annyira betonbiztosra van kitalálva, hogy ha az ügyfél netalán panasszal élne a szolgáltató eljárásával szemben, neki kellene bizonyítani:

"A UPC és az adatszolgáltatás" témakörben szeretnék Gábor szösszenetére reagálni. Ha a szolgáltató lekorlátoz/kitilt/szankcionál egy elõfizetõt, és ezt nem kellõen megalapozottan teszi, akkor ugye van egy panaszos, és van egy bepanaszolt. Ha bíróságra kerülne a dolog, akkor természetes, hogy a felperesnek kell igazolnia a vádat. Nevezetesen azt, hogy a szolgáltató indokolatlanul alkalmazta a szankciókat. Tehát kívülállóként bizonyítsd be, hogy a rendszerük nem elég zárt, hogy telefonon nem kapott megfelelõ tájékoztatást, stb.

Vajon miért nem jogi úton lép fel a szolgáltató, hanem egyszerûen szankcionál? Azért, mert akkor a bizonyítási kényszert átpasszolja az ügyfélnek. Úgyhogy csak óvatosan a bírósággal fenyegetõzéssel! :-(

Egy másik Gábor már járt a bíróságon jogosulatlan lekorlátozás témakörben, és neki sem jött be:

Engem az upc lekorlátozott, majd letiltott webszerver üzemeltetésbõl kifolyólag, annak ellenére, hogy az ÁSZF csak internetszerver üzemeltetést említ és azt sem kifejezetten tiltás szóhasználattal. Természetesen az upc sehogy sem tudott internetszerver üzemeltetést bizonyítani, ennek ellenére mind az NHH és a Fõv. Bíróság is neki adott igazat. Errõl ennyit.