Bizonyára már sokan fenik billentyűzetüket, hogy megoszthassák a nagyvilággal, mikor melyik utolsó nevenincs lángosos spórolta ki a fokhagymát, és hol volt húgymeleg a csapoltsör. Idei első teljesen érthetetlenül kifakadó olvasónk, Kathleen konkrétan egy névtelen helyre bírt beülni Balatongyörökön, ahol a személyzet természetesen ittas állapotban teljesen elfelejtette a rendelését:

Megvan az idei első balatoni vendéglős kaland. Listára felvenni, hogy hova ne menjenek az emberek kajálni... Az eset május 27-én, most Pünkösd vasárnap történt. 18:00 órakor Balatongyörökön, a Strand területén, a főbejárattól nézve, balra az első étteremben vacsoráztunk (volna) a párommal. Sajnos pontos étteremnevet nem tudok írni, mert az épületen nem volt olvasható a hely nevét tartalmazó, érdemi felirat, így csak körülírni tudom a vendéglátóipari-egységet: tehát a strand főbejáratától, az első étterem balra, EHofbräu-transzparenssel a homlokzatán, kerthelyiségében kb. 9-10 fa asztallal, padokkal, melyeknek a tetőszerkezete zöld-fehér-pirosra van mázolva (a strand területén nincs más ilyen jellegzetes étterem).

Párommal beültünk a fent leírt étterembe, és a pultnál rendeltünk. A hölgy felírta egy papírra a rendelést, és kérte, hogy foglaljunk helyet az asztalnál, azonnal hozzák. Az italt azonnal kihozták, ellenben az ételt még 50 perc elteltével sem. Az étteremben már csak 2 asztalnál volt vendég, és láthatóan záráshoz készülődött a személyzet, pakolgatott, törölgetett, és közben, igen gyakran koccintottak egymás közt röviditallal, illetve a pultban a felszolgálók csapoltak maguknak sört, (gondolom a tulaj semmit nem tud a dologról!) de közben senki nem jött oda hozzánk, hogy ugyan miért ülünk ott és nézegetünk a pult felé jelentőségteljesen.

Pontosan egy óra elteltével odamentem a pulthoz, és kértem a panaszkönyvet, mire megkérdezték, hogy "Volt rendelésünk?" "Igen" - válaszoltam-, és mivel egy óra elteltével nem kaptam meg, kérem a panaszkönyvet. Erre a fiatalember, akit megkérdeztem, hátrakiabált a pultos hölgynek, aki a rendelést felvette, hogy "Tényleg volt rendelésük?", aki erre, már láthatóan jó ittasan, mondhatni pityókásan (az egy óra alatt elfogyasztott 3-4 kupica Jagertől ) egy odavetett "Ja, igen"-nel elintézte a dolgot. Ismételten elkértem a panaszkönyvet, melyet 5-6 perc pult alatti látványos matatás után sem kaptam meg. A fiatalember egy kaján vigyor kíséretében a következővel intézte el a dolgot: "Nincs panaszkönyv, egy cetli is jó lesz?"

Na, itt kezdett el felmenni a pumpa. Nem elég, hogy az ember korgó gyomorral ül egy órát, sűrű bocsánatkérések és egy tál kaja helyett beszólást és bunkó modort kap cserébe. Talán mondanom se kell, hogy amíg a fiatalember a panaszkönyvet kereste, igyekeztem megtalálni a falon a kifüggesztett működési engedélyt, a "panaszával fordulhat", illetve a kategória jelző táblákat, amelyek közül egyet sem láttam. Természetesen a település jegyzője és a Fogyasztóvédelmni Felügyelőség sem maradhat le a sztoriról... :)

Tanulság: idén se számítsunk semmi jóra a balatoni büféseknél!