Tegnap a Szentendrei úti Auchan-ban találkoztam ezekkel a “Tesco value” cimkével ellátott paradicsomokkal. Úgy látszik, a Tesco-nak sikerült úgy leszorítania az árait, hogy már a konkurencia is nála vásárol. (A kevésbé romantikus, de sokkal inkább valószínű magyarázat a jelenségre az, hogy a Mórakert a Tesco gazdaságos beszállító, és összekevertek néhány cimkét.) Mindenesetre azt megnyugtató tudni, hogy a tesco gazdaságos paradicsomok hazai beszállítótól származnak, nem távolkeleti gyermekrabszolgák termesztik.
Orsi majdnem a saját szemével látta, ahogy egy csapat parlagfű könyörtelenül bepollenez egy ikarusznyi cseszlovák wellnessnyugdíjast:
A média nap mint nap tele van a parlagfű elleni harccal, különböző programokkal, tervekkel, bizottságokkal, melyek mind arra hivatottak, hogy a több millió embernek allergiát okozó parlagfű kiirtásában segítsenek. Több milliós kiszabható bírságokról beszélnek. Ehhez képest: két hete a Városligetben jártunk, annak is a legszebb részében, a Vajdahunyadvárban. Ott van az Anonymus Étterem, ahová beültünk egy sörre. A kerthelyiségben üldögélve lettünk figyelmesek arra, hogy a vár körüli tóban lévő kis szigeten hogy burjánzik a parlagfű. Csináltam pár képet, amit most mellékelek. A mezőgazdasági területek tulajdonosait megbüntetik, ha parlagfüvet találnak a területükön, de a Városliget közepén nem gond ugyanez?
További hátborzongató képek hajtás után! Először a nők és a gyerekek!
A Homár titkos fétise az atomraszopatását videokamerájával rögzítő naivügyfél, mint Robert McKee, aki 7 órát ücsörgött egy Delta gépen a JFK kifutópályáján, étlen-szomjan, négy üvöltő gyerek között. Néhány óra földön körözés után a legénység közölte, jön a váltás, nekik lejárt a munkaidejük. Az új kapitány azonban a bejelentéskor még egy dugóban üldögélt, merthogy a 45 kilométerre lévő a newarki reptérről indult. A móka akkor tetőzött, amikor kiderült, nincs étel a fedélzeten, és nem mehetnek ki pizzáért, mert macerás visszajönni a terminálon, de már a személyzet sem tud semmit zsákmányolni a környékről, mert 9kor bezártak a boltok. (via Consumerist)
Szóvalhogyha önök is kellően ráizgultak a témára, meg lehetne nyomni ezt a webkettes izét, tegyék fel naiv videóikat például az IndaVideora, de igazából bármi jó, csak beágyazható legyen. Ha az örökkévalóság nem elég motiváció (a Google gyorsítótárjáé legalábbis), biztosan fel tudunk hajtani vmi fiatalosan dinamikus mobiltelefonos/digikemes/kamerás szponzort, nemdebár?
A Homár látott már olyat, amikor az ingatlanos ugyan 3 hónap alatt nem adott el egy lakást, mégis követelte a jutalékát, hiszen benne volt a szerződésükben, hogy annak felmondása után 2 hónappal is jár nekik a pénz a nagy büdös semmiért. Az alábbi levél viszont még ennél is durvább, az ingatlanos itt ugyanis a vevőt _és_ az eladót is lehúzta jutalékra, pedig kisujját sem mozdította, illetve de, a vevőnek adott egy listát, hogy ezeket a számokat hívogassa, ha lakást akar:
A legutóbbi ingatlanos esetről jutott eszembe ami az egyik családtagommal és párjával történt. Friss házasok és életet kezdő fiatalok lévén lakást akartak venni. Fel is keresték a legközelebbi ingatlanirodát a Kőbánya ingatlant. Ahol annak rendje és módja szerint aláirattak egy terjedelmes szerződést velük, hogy a bemutatott lakásokat csak rajtuk keresztűl veszik. Eddig teljesen elfogadható és szokásos. Ezek után adtak nekik egy fénymásolt listát, címekkel telefonszámokkal, hogy akkor elkezdhetik hivogatni. Elkepesztő kiszolgálás, ezt egy apróhirdetési újság is tudja, főleg hogy a címek nagyrésze döglött volt, és a maradék is elég drága (gondolom a hihetetlen munkáért felszámolt jutalék miatt). Ezekután persze nem foglalkoztak sokat ezzel a céggel elmentek egy másikhoz ahol udvarias, segítőkész, korrekt kiszolgálásban volt részük és meg is vették az egyik bemutatott lakást. Az ingatlaniroda megkapta a jutalékát mindenki boldog volt. NADE!
A Homár nem teljesen érti, Eszter miért akadt ki azon, hogy a Decathlonban 3 hétre vállalták volna 2 darab csavar pótlását a bringáján, a lényeg, hogy ezért Újpestről elvitte Dunakesziig, szal nagyon lelkes lehet. Később levitte "helyi srácokhoz", akiknél az is kiderült, miért esett le gyárilag minden bukkanónál a nyereg:
Decathlonban vásárolt, saját márkás kerékpáromat vittük vissza Dunakeszire az ingyenes szakszervizbe, 3 hónap alatt ugyanis egyszer mindenkinek jár egy ilyen átnézés. Három apróbb problémával: állítsák be a váltót (100km után ez szokás), a nyereg hátsó részén van egy műanyag tartó, 5 picike csavar tartotta, ezek mind kilazultak, 2 el is veszett, ezért a műanyag lötyög, nem túl kényelmes, a nyereg minden bukkanónál leesik, hiába van rászorítva a bilinccsel a lehető legerősebben, lépten-nyomon állítgatni kell. Gondoltuk, hogy a „Műhely" néven futó kis helyiségben 15 perc alatt megoldják ezt a pár kis gondot. Szabadnapot vettem ki direkt, hogy ne a hétvégi tömegben kelljen menni, szerdán a déli órákban kocsikáztattuk ki a bringát Dunakeszire, ahol igen sok „meglepetés" ért.
Egy éve még egy derékbatört nyaralás kapcsán írtunk a MÁV jópofa bicikliszállítási szabályáról, miszerint külön vagon híján összesen 4 darab kerékpár szállítható egy vonaton. Tiborék csapata azonban nem hagyta magát leszállítani, miután eladtak neki egyben 5 kerékpárjegyet:
Egy nem is oly regi MAV szosszenettel jelentkeznek. Par haverral ugy gondoltuk, hogy bringazunk egyet a Ferto-to korul, utazasunkhoz pedig a magyar kiralyi allamvasutak szolgaltatasait vesszuk igenybe. Balga modon kerekparjainkat magunkkal szerettuk volna vinni...Oten mentunk, meg is vettem az 5 kerekparjegyet a vonatjegy melle. Legjobb tudomasom szerint ahol nincs erre kulon kijelolt hely, az elso es utolso kocsiban lehet szallitani a bringakat. (Egyebkent sokszor szallitottam mar mashol is, gond nelkul). Mivel oten voltunk, logikusnak latszott, hogy ketten elore, harman hatra...Mar a felszallasnal "nagyon kedvesen" jelezte a kaller neni (kb ugy 18 fog, apolt kulso), hogy itt problema lesz..Merthogy szerinte osszesen 4 kerekpar szallithato az egesz vonaton....Mondanom se kell ekkora baromsagot nem igazan hallottam meg (ha ilyen lenne miert is adtak volna el nekem 5 kerekparjegyet, vagy ha esetleg 2 megalloval kesobb felszall meg X ember..es mar esetleg negyen utaznak...huncut dolog ez).
László egy egyszerű módszert talált arra az esetre, ha az előfizető megunja, hogy a T-online neki még vmi évekkel ezelőtti brutális havidíjat számláz, miközben akciósan már sokkal olcsóbb lenne:
Hogyan préseljünk ki a T-onlineból akciós árakat? Gondolom sokak fejében megfordult ez a gondolat, talán ennél jóval naturálisabb formában is. Nos megmondom. Mondjuk fel a az előfizetési csomagunkat.
1. Letölthető a honlapjukról egy űrlap, amit ki kell tölteni. Megkérdezik többek között, hogy miért akarom felmondani. Mivel nincsen olyan rubrika, hogy "kurva drága és szar az egész" ikszeljük be a "Drága a szolgáltatás" nevű okot. 2. Miután elpostáztuk a felmondást, várjunk 5-6 napot.
A Homár az előbb ment le öngyújtóért és Olasz módra rejtvényújságért az Október 6.-a utcába, az éjjelnappaliba. A Zrínyi utcán, kábé a pálinkabolt magasságában két gimiskorú kiscsaj jött szembe, az egyik semmilyen, a másik kicsit Avril Lavigne-osan, de azért egész jól nézett ki. Jó tíz lépésről elkezdték fixírozni a Homárt, de olyan mosolygó, tágra nyílt szemmel, hogy titkos melldüllesztés közben majd becsináltam. Erre oda is léptek hozzám, kicsit vihogtak + bénáztak, az egyikük magyarul szólalt meg a másikuk angolul - Úristen, még szerencse, hogy erényes márnahorgász vagyok - amikor észrevettem, hogy az egyikük színes, hosszúkás brosúrákat tart a kezében.
A cégnél emiatt megürült a felszabadítói pozíció. Egyáltalán nem értjük, Junglefighternek ez az állás miért nem smakkol, egy rakás helyen virágot szórnának elé, ami az „üzemi munkás” poszt elfoglalása esetén szinte kizárt lenne. Munkanélküli olvasónk levele hajtás után.
Mivel csápjank mélyre nyúlnak a Képzőművészeti Egyetemen, illetve a reklámszakmában, hallani már sokat hallottunk Jenei Barna Márton diplomamunkájáról, a Grillcsocsóról, amiben az a legmeglepőbb, hogy pontosan az, amire a neve alapján gondolnánk. Egy olyan csocsóasztal, amiben először a rúdon forgatva megsüthetjük a húsfocistákat, aztán komolyat meccselhetünk hagymalabdával, hogy a végén felzabálhassuk a válogatottat. (Vajon milyen lenne Várhidi Péter bajusztalanítva, barbecue-szószban?) A Zsírpapíron most végre megnézhettük (meggyőző!), sőt azt is elolvashattuk, mit is jelent mindez művészi szempontból. A linkért köszöner shadainak. Az alkotó amúgy nem egy világtól elzárt szalonművész, a frissen elkészült mű ugyanis többször is feltűnik egy ismert kólagyár most futó reklámblogján, amit szokásunktól eltérően nem linkelünk ide, mert a blog.hu-n fut, úgyhogy hülyén venné ki magát. Ettől függetlenül a Grillcsocsó nagyobb lépés az emberiségnek Szekeres Imre hajbeültetésénél is, ha százmilliomosok lennénk, már meg is vettük volna a telekre.