Szó szerint életbevágó kérdést tesz fel Jaksi, akivel az történt, hogy - talán anyagkifáradás miatt, talán nem - a sítúra első lesiklásán magától darabokra szakadt-tört mindkét síbakancsa. A Naiv Ügyfél lassan ment, így nem lett baja, utána viszont már-már filozófiai vitába keveredett a gyártó Koflach-hal arról, hogy van-e egy sícipőnek szavatossági ideje. A sztori izgalmas és nem is egyértelmű - nem tudjuk például egyelőre, hogy hány éves volt a bakancs - de az biztos, hogy ha nem jelölik, hogy az anyag x idő vagy Y darab használat után elfáradhat, akkor a gyártó lehet a húnyó. Tényleg érdekes kérdés, hogy egy elvárható gondossággal eljáró sízőnek mennyi időnként kell felszerelést cserélnie. A hosszú, de lebilincselő sztori alant olvasható. Ja, és figyelemre méltó, hogy az osztrák gyártó lendületből perrel fenyegeti meg a reklamáló ügyfelet. Kiváncsiak vagyunk, hazai Naiv Ügyféllel szemben is ilyen pökhendiek lettek volna-e. Update 1: Leleveleztük jaksival, hogy a cipő 10-11 éves volt. Részletek a poszt végén. 

Mióta az ivarérettség után nem sokkal megálltam a növekedésben is, már nem kell évenként sícipőt cserélnem. Nagyabb összeget rászánva reméltem megoldani évekre ezt a problémát, egy márkás profi darab beszerzésével.Naiv ügyfélként úgy gondoltam, hogy a cipő „szakszerű használatával és kezelésével” hosszú időre megoldást találtam.

A legutóbbi sítúránkon az első lesiklás során a látszólag hibátlan síbakancs a mindkét záró lapja elrepedt és levált. Azon kívül, hogy pálya közepéről gyalog kellet lejönni, a többit, a teljes család részére hónapokkal előtte lefoglalt szállás, megvásárolt síbérlet szabadság stb. nem részletezem. Már itthon kezdtem el az ügyön gondolkozni, hogy mi történt volna, ha az eset nem az első bemelegítő, lassú lesiklás közben történik. Képzeljünk el egy jól beedzett, nagy sebességű lesiklást egy piros vagy fekete pályán. Írtam az ausztriai székhelyű gyártónak egy német nyelvű levelet melyben felhívtam a figyelmét a valószínűleg anyag, vagy gyártási hibára. Néhány nap múlva felhívott a gyártó Mo.-i képviselője, hogy a levelet átküldték, és bár azt nem érti, mert németül van (csak angolul tud), de képet látva felajánlotta, hogy szponzori áron kapok egy új pár cipőt. Mire tisztáztam volna, hogy ez mit jelent, a mobilom lemerült. (Nem vagyok egy sikeres ember).

Azóta nem hívott senki.

Újra írtam. Válaszukban elmagyarázták, a sícipő szakszerű használatát és kezelését valamint közölték, hogy anyaghibára két év garancia van. A sérülést anyagkifáradás okozta. Egyébként meg köszönték a megértésemet. Ezt a sícipőt kb. 7-8 alkalommal használtam minden esetben 4-5 napig. Ez a kioktatás egy kicsit feldühítetett és visszakérdeztem:

Ha tehát a sícipőt, mint sporteszközt az anyagkifáradási jelenség miatt csak korlátozott ideig lehet használni,

- mennyi ez az idő a gyártástól számítva?

- mennyi ez az idő az értékesítéstől számítva?

- befolyásolja ezt az időtartamot, hogy ki a használó? (versenyző, oktató, hegyimentő, hobbisíző)

- befolyásolja ezt az időtartamot, hogy hol használják? (pályanehézség, kék, piros fekete,; hóminőség, porhó, gletcser, firn stb.)

- Hol található a sícipőn, vagy a csomagoláson, vagy a leírásban, hogy az csak korlátozott ideig használható?

- Vannak külön típusaik hosszú és rövid használati időre?

- Van e különbség a hosszú és a rövid használati idejű termékek árában?

- A használati idő lejárta után a cipőket már csak saját felelősségre lehet használni?

Többszöri sürgetésre érdemben egyik kérdésemre sem kaptam választ Sem az időtartam, sem az arra történő figyelemfelhívás módjáról nem nyilatkoztak. Megtudtam azonban, hogy a termékek biztonsága náluk a legnagyobb prioritás és az XXXX cég menedzsmentje mindent megtesz azért, folyamatosan javítsa aminőséget. Még próbáltam nem nagy lelkesedéssel elmagyarázni, hogy olyan alkatrészt, mint a cipő zárja faszság olyan anyagból készíteni, amely egy idő után magától szétrohad, és ezt még nem is közlik a használóval. Erre már nem a vevőszolgálatos válaszoló, hanem a személyzetis (!) írta meg hogy én 17 éve használom a cipőt (nem tudom, honnan vette és nem is igaz), és ha nagyon ugrálok a nyilvánosság előtt, még be is perelnek.

Nem fogok állásra pályázni a cégnél.

Üdv.

jaksi

Update 1:

A poszt megírása után írtam Jaksinak, hogy újonnan vette-e a cipőt, és mikor. Erre a következő választ küldte (az Atomiccal 2007 nyarán levelezett az ügyben):

Újonnan vettem. A Szilágy Erzsébet fasoron volt régebben egy télisport üzlet. Megszűnt, a csaj csak nyugtát adott. Megvan. Amikor elkezdtem molyolni velük (atomiccal) akkor megtaláltam. Akkor volt a cipő 10 vagy 11 éves. Most nem találom. Ha nagyon kell, még keresem.

Itt a lényeg abban van, hogy a szállodás aztán a sutból kikeresett nekem egy sokkal öregebb cipőt, amit jó osztrákosan a gyerekei addig már agyon síeltek, de még kiválóan működött.

J