Azannya, ilyen kis semmi sztoriban ennyi nem oké részletet! Miért nem fest a hajfesték? Miért nincs magyar nyelvű használati utasítás  a dobozban? Hol a vásárlást igazoló blokk? Miért nem kérte el a vevő, ha nem adtak? Miért beszélnek lekezelően a vevővel, pláne, ha írásban tök normálisak tudnak lenni? Ilyesmik.

Kedves Tékozló Homár!

Nemrégiben barátnőmmel vettünk hajszínezőt az Infected Candy nevű cég átvevő boltjában (Zápor utca 2/b).  Megjegyezném, hogy blokkot egyikünk sem kapott.

Én a délután folyamán be is festettem volna a hajam, de már mikor kinyitottam a tubust, nem tetszett amit látok. Nem a megszokott állaga, szaga volt. Ráadásul kis darabkák is voltak benne. Gondoltam valami újítás. Magyar nyelvű használati utasítást ismét nem találtam a dobozon (3-4 éve használom ezt a márkájú színezőt, konkrétan ezt a színt is próbáltam már).

Itt-ott átírt Nagy Bandó jelenetet posztolt elcseszett használati utasításként szilveszterkor Facebookján a Nemzeti Fogyvéd. Hat., ahogy erre kommentben fel is hívták a figyelmét. (Hétvégi reblog lett volna, de nehezen indult az új év, azért leporolva ebéd utáni semmiségnek talán elmegy.)

Hát, hogy ezt melyik nyelvből guglitranszlételték, azt nem tudom, de az biztos, hogy eredetileg arra akartak utalni, hogy zsíros folyadékokat inkább ne töltsünk bele.

László külső wichestert vett az Auchanban és nem kapott hozzá magyar nyelvű használati utasítást. Be tudta üzemelni, de azért visszament és rákérdezett. Némi kutakodás után a válasz annyi volt: nincsen. Szabad-e ilyet, kérdezi. Tudtommal nem. Hétköznapi bosszúság alant:

A nagy, klasszikus fordítógépes használati utasítások ősmagyar sztárja egy 599 forintos univerzális távirányító, amelyik tavaly már alaposan megnevettette a Homár olvasóit. Ha nem jól sikerülnek a dolgok, engem például azóta is lenyom a távoli ural. Cillancs most elküldte a teljes használati utasítást, az eleje érdektelen, a második fele azonban igen élménydús, a megunhatatlan humorforrás ismét nagyban bugyog. Jöjjön Cillancs levele és a dokumentum:

Örök sláger a fordítógépes használati utasítás, de a jellegzetes példány zokni vagy alsógatya csomagolásán található és angolból fordítanak bénán magyarra. Itt viszont liftben vagyunk és a fordítás iránya fordított. Az élvezet viszont ugyanakkora.

tudom, nem egyedi jelenség, amire szeretném felhívni a figyelmed, de én 3 napja röhögök. a liftünkben új segélyhívót szereltek be, aminek a használati utasítása 2 nyelven is olvasható. az egyik magyar, a másik elvileg angol. gyakorlatilag azonban egy újabb, szerintem fordítógépes szösszenet, egy olyan nyelven, ami nagyon hasonlít az angolra, de mégsem az.

remélem, te is olyan jót nevetsz majd, mint én.

üdv:
punkcsaj

Kedves csaj,

igen, pont olyan jót.

A Homár

Utax a karácsonyi bevásárlása során találkozott ezzel a szimpatikusan egyszerű karácsonyfa talppal és azonnal magáévá is tette. Az még nem tudni, ki kell-e kötni szenteste damillal a fát a fügönnykarnishoz, vagy mennyit kell majd szenvedni a törzs belefaragásával, de az eszközhöz mellékelt összeszerelési útmutatóért már megérte a beruházás.

Számomra a legnagyobb öröm a karácsonyban, hogy ilyenkor a legkisebbek is megtalálhatják a szerencséjüket, egy frappáns ötlettel, minőségi termékkel a legnagyobbak közé kerülhetnek. Ilyen gyöngyszemre találtam a budaörsi Tesco-ban! Szerény koszosfehér, az forgatag rohamában kissé rongyolódott dobozban remek kidolgozású és esztétikus karácsonyfa talp bújt meg, büszke felsőbbrendűséggel az őt körülvevő csúnya katonazöld fém talpak között.

Egy kamionos terminál mosdóját mindig is bizarr helynek képzeltük, féltünk is megnyitni csuf levelét, de végül csak egy klasszikus klotyófelirat várt, amin a félrefordított magyaron kívül minket még az utólag hozzáírt burayi temiz tutunuz fogott meg, bármi is legyen az.

Lapozás után pedig egy laza zuhanydzsel Amszterdamból és az allergén telefon.

Szó szerint életbevágó kérdést tesz fel Jaksi, akivel az történt, hogy - talán anyagkifáradás miatt, talán nem - a sítúra első lesiklásán magától darabokra szakadt-tört mindkét síbakancsa. A Naiv Ügyfél lassan ment, így nem lett baja, utána viszont már-már filozófiai vitába keveredett a gyártó Koflach-hal arról, hogy van-e egy sícipőnek szavatossági ideje. A sztori izgalmas és nem is egyértelmű - nem tudjuk például egyelőre, hogy hány éves volt a bakancs - de az biztos, hogy ha nem jelölik, hogy az anyag x idő vagy Y darab használat után elfáradhat, akkor a gyártó lehet a húnyó. Tényleg érdekes kérdés, hogy egy elvárható gondossággal eljáró sízőnek mennyi időnként kell felszerelést cserélnie. A hosszú, de lebilincselő sztori alant olvasható. Ja, és figyelemre méltó, hogy az osztrák gyártó lendületből perrel fenyegeti meg a reklamáló ügyfelet. Kiváncsiak vagyunk, hazai Naiv Ügyféllel szemben is ilyen pökhendiek lettek volna-e. Update 1: Leleveleztük jaksival, hogy a cipő 10-11 éves volt. Részletek a poszt végén. 

Verem a fejem a falba, hogy nem írtam többet a minden fiatal apát leteperő hányós betegségről, közben olyan hangokat hallatok, mint egy jódlizó szamár, de hiába: múlt csütörtökre kinyomtatták és most már (remélhetőleg) a boltokban a Kitolás 2., a Homár harmadik könyve. Ez is kalauz fiatal apáknak, mint a Kitolás, de most túlépünk a terhes csajokon, és a rémült fiúkat az egy és öt éves kor közötti gyerekek közé kalauzoljuk el. A dizájn a Homárnak is ruhát szabó Etele műve, elfogulatlanul mondhatom, hogy frankón sikerült. Etele az első kötethez is új borítót tervezett. És hogy még komplettebb legyen a karácsonyi tízlábú-blitzkrieg, az Index újra kiadta az első könyvemet, az Etetést. Úgy örülök, hogy dalra is fakadtam.