Hosszabb ideje Angolhonban rongálom a biteket, és közlekedési eszközként (mivel sok a dugó és marha drága a parkolás) egy kis 250-es Honda Rebelt vettem magamnak az eBay-en. Nem volt rajta műszaki vizsga és elkopott az első kereke, hát bevittem a közeli Honda motorszervizbe. Vártam kb. 100 fontos javítási és vizsgáztatási összeget, majd kaptam egy 380 fontról szóló számlát... Mindezt egyetlen telefonhívás nélkül, kész tényként, amikor érte mentem. No, igazából Magyarországon edződött embert az ilyesmi kicsit sem éri, érheti meglepetésként, kifizettem, elmúlt.

Most 32 ezer mérföldes szervizre kellett vinni a jószágot, kerestem gyorsan egy másik szervizt (annyira azért nem vagyok Magyarországon edzett, de pláne nem elmefogyatékos, hogy még egyszer odavigyem, ahol így lehúznak). Találtam is, 13 mérföld, amiből 12 autópálya, semmi gond, simán oda lehet jutni. Írtam nekik egy E-mailt, azután gondoltam, hogy majd csak válaszolnak egyszer. Még a bitek sem száradtak meg a levelemen, már megjött a válasz, alig telt 20 percbe. Több levélváltást követően megegyeztünk időpontban, kaptam árajánlatot (125 font), kérés nélkül felajánlott egy cseremotort ingyen és bérmentve arra az időre, amíg dolgoznak az enyémen (!!!), figyelmeztettem, hogy magyar jogosítványom van, de azt mondta a fickó, hogy nem gond. Szóval mindent megbeszéltünk.

Hétfőn elvittem a motort, első jeges zuhany: a magyar jogsi nekik nem elég EU. Mondom, de hát az, lassan négy éve (amúgy másfél éves a jogosítványom, akkor vizsgáztam A-ra). Két kört kellett futni a főnöknél, közben felhívták a DVLA-t (Közlekedési Felügyelet), meghívtak egy üdítőre, amíg várakoznom kellett (!!!), majd közölték, hogy mégis OK, megkapom a cseremotort.

Másnap vissza, számla, 224 font. Mondom, bocs, de az ajánlatban nem ennyi volt. Hölgy ugyan addigra kifizettette velem, de azért elment a főnökéhez megkérdezni. Főnök eligazította, visszacsinálták a fizetést, kaptam új számlát a 125 fontról, elnézést kértek, véletlenül eggyel magasabb köbcenti kategória alapján számláztak. Megnéztem még a ruha, sisak stb. kínálatukat is, az ott dolgozó ember három szó után előkapott egy tisztítókendőt és -folyadékot, és tisztára suvickolta a sisakom plexijét, miközben beszélgettünk erről-arról (nem vettem semmit, és előre megmondtam, hogy nem is fogok, most csak nézelődöm!).

Az értékesítő srác elnézést kért, hogy két percet várnom kellett, mert fél órával záróra előtt már csak egyedül volt, és éppen telefonon beszélt valakivel, amikor odamentem hozzá. Azután azért külön is, hogy a Honda Deauville, amit meg akartam nézni, éppen nincs benn a szalonban, mert kiadták valakinek, és mondta, hogy hívjam fel, egyeztetünk időpontot, amikor meg lehet nézni, ki lehet próbálni.

Szóval jó magyar kifejezéssel élve azt lehet mondani, hogy a londoni Chiswick Honda "means business"... Lenne azért mit tanulni tőlük pár más cégnek, és nem csak odahaza, itt kinn is.