A Kappa egymásnak háttal ülő nőt és férfit ábrázoló logója a nyolcvanas évek elején elérte a logóság csúcsállapotát: a figurákat szembefordítva dugós paródia készült belőle, ami éveken át Józsefváros lakosságának pólón és melegítőn viselt címerévé vált. Robson 2008 tavaszán beszállt az OMV akciójába, és harmincszor 2500 forintért tankolt, hogy aztán egy euróért vehessen egy Kappa focilabdát. Bár ne tette volna. Szakadós részletek alant.

ha én is abban a szerencsés és irigylésre méltó helyzetben lehetnék, mint Te, sohasem történhetett volna meg velem az alábbi eset. Ha ugyanis hozzád hasonlóan én is a hűs vizek lakója lennék, nem rúgtam volna szét már az első használat alkalmával az OMV-akcióban megszolgált Kappa focilabdát, és persze nem is tankoltam volna érte 30 x 2.500,- Ft-ért, és most nem a laptopom előtt görcsölnék, hogy legalább egy kicsit levezessem a bosszúságomat…
Történt ugyanis, hogy naiv ügyfélként bedőltem az OMV-reklámnak, és elkezdtem szorgalmasan gyűjtögetni a matricákat, hogy 30 képecske birtokában megvehessem 1 euróért azt a bizonyos Kappa „focilabdát”. Amikor összegyűltek a matricák, meg is vettem a labdát.
Az örömöm nagyjából eddig tartott. Már a felfújás is külön mutatvány volt, mert egy jó darabig még akkor is eresztett a labda, ha kihúztam a pumpa tűjét a szelepből. A nagyobb hibát azonban azzal követtük el, amikor arra gondoltunk a 8 éves fiammal, hogy focizásra fogjuk használni ezt a labdát. Ugyanis egyetlen használat alatt több helyen is szétmállott rajta a varrás. Műfüves pályán, alig 30 perces lanyha labdázás során.
A legközelebbi tankolás során szóvá tettem a benzinkúton (Miskolc, Tapolcai elágazás) az esetet, mire a készséges eladólány azt tanácsolta, hogy vigyem vissza a labdát, és kicserélik egy másikra. Pár nappal később így is tettem. Ismét előadtam a problémámat (másik eladót fogtam ki), mire az eladó mélységes döbbenettel az arcán így szólt: „De hát ez használt!” Igen, bevallom ismét, naivan azt hittem, hogy ha egy kerek tárgyat focilabdának neveznek egy promócióban, akkor azzal focizni is lehet, és nemcsak vitrinbe szánták. A klasszikus forgatókönyv szerint jött a kút vezetője, aki sajnálkozott és megértett, de kérte, én is értsem meg őt, nem cserélheti ki, mert vele fizettetnék meg a labda teljes árát. Kizárólag akkor lehetne szó cseréről, mondta még mindig sajnálkozva, ha már a felfújás során szétment volna a labda. Mi, sajnos, nem voltunk olyan szerencsések, hogy ilyen szerencsétlenek legyünk. Mások viszont szemmel láthatóan igen, mert valóban volt már pár vadonatúj, ám szétszakadt labda a sarokban. Azt még bizalmasan megsúgta a főnök úr, hogy legközelebb inkább a kosárlabdát vagy a röplabdát válasszam, mert azokból kevesebbet hoztak vissza.
Ezúton is üzenem az OMV-nek, hogy nem lesz legközelebb. A részemről biztos, hogy hosszú időre ez volt az utolsó eset, amikor én az OMV kútjánál tankoltam. A többi hasonlóan pórul járt nevében pedig remélem, hogy az OMV és a Kappa marketingesei egyaránt olvassák a Homárt, és legalább egy kicsit szégyellik majd magukat a fentiek miatt. Olyan promócióban pedig soha többé nem veszek részt, ahol Kappa márkájú álnyereményekkel csábítanak. Pedig egy üzletláncnál épp fut is egy ilyen akció, csak ott táskákkal szédítik a jónépet. Hiába, mert engem többet nem vernek át Kappával.

Üdv,

Robson