bízom benned, megérted, elmeséled, kiröhögtök, megérdemlem, oké.
Szóval: témám a Gödör klub és kedves személyzete. A város legeslegközepén egy sosemvolt színház, egy sosemvolt politikai konszenzus mementójaként termett - amúgy hangulatos - irgalmatlan szeméthalommal körbevett vendéglátóipari egység.
Az utóbbi évek biciklista masszái miatt már hétköznapokon is csordultig telik a Gödör és terasza futárokkal, unatkozó yuppiekkal és retkeslábú bölcsészlányokkal. Mindenki inná a sört, dumálna, szórakozna, amennyire azt a kiszolgálószemélyzet lehetővé teszi. Illetve pénztárcája. Az egy dolog, hogy 530 fölött van a vizes, papírpoharas sör, az egy másik dolog hogy pincér mint olyan nem létezik egy sok száz négyzetméteres asztalokkal telezsúfolt kőplaccon, és az egy harmadik dolog hogy az üreseket 2 óránként viszi el egy láthatóan végletekig frusztrált kamaszlány. Akit zavar a tele hamutartó látványa, ezért a legritkább esetben nyúl csak hozzá.
Ezen túllépünk, mert jó helyen van, kék az ég, nem látszanak a parkban élő törzsvendégek, meleg van, szar a meló amúgy is.
Meg azon is, hogy bejárunk 50 métereket, hogy aztán tálca nélkül, a rövidgatyánk zsebébe is kólásüveget dugva hordjuk ki a pultnál megvásárolt "élvezeti cikkeket". A pultban 6 fő fáradt, elgyötört, üres tekintetű humánerő, akiknek mindig akad valami fontosabb tennivaló - háttal a vendégeknek - mint hogy odadobjanak egy "mondjad!"-ot. Szóval várunk, kifizetjük, kivisszük, nem törődve az udvariatlansággal.
De: ha fizetős rendezvény van, este 19.00-tól - miközben a terasz és a lépcsők rogyadoznak a letámasztott bringák gazdáitól, a könnyes szemmel csapatban blogoló laptopos tanulóktól és a kigyúrt-trikós lazuló kabriótulajoktól - szóval NEM ENGEDNEK BE WC-re, bárha fizetővendég vagy is. VEGYÉL jegyet 1000-ért, és bemehetsz. 2 db ideiglenes toitoi fenn a park szélén, egyenként 60 fős sorral. Lenn a terem kong az ürességtől, két embert láttam összesen a biztonságiember hóna alól, abból az egyik Koós János volt, aki 5 unicum után Aradszkyt parodizált, muhaha. Könyörögtem, kértem, 10 lépés, üres minden belül, eddig egyszer már bemehettem, sajnálom, jött a válasz, "haladjál szépen fölfele". És egy diszkrét mosoly kíséretében elfordultak. Rohaggy meg, pedig itt fogyasztottam - mondok, itt halok meg, tessék az ezer, már röhögve adták át a jegyet. Vizelj drágán és gyere vissza koóskoncertre, vettél jegyet, lúzer.
Szóval dióhéjban ez a gödör. A biztonságiak ugyanaz a csapat mint a zp-ben, szerintem valahol gyártják őket, az biztos hogy szeretik egymást, mert úgy beszélgetnek, hogy közben a vendégre rá se. Biztos még a retorika szemináriumról ismerik egymást. Majd mikor végeztem, egyszer csak kijönnek és 15 asztalt a vendégekkel(!) pakoltatnak arrébb székestül az ajtóból, mert ők most oda valamit be vagy onnan ki.
Bojkott! Sztrájk! Beszüntetés! ***korbács! Vagy legalább egy bocs jöhetne, kedves üzletet vezetők,"vendéglátósok". Különben mehetek a PECSA-ba.
Gazdaságos Vendég
Ezer forintért vizelt a Gödör Klubban
Mi persze a hangulatosan gyalázkodó leírást szeretjük az alanti levélből - "miközben a terasz és a lépcsők rogyadoznak a letámasztott bringák gazdáitól, a könnyes szemmel csapatban blogoló laptopos tanulóktól és a kigyúrt-trikós lazuló kabriótulajoktól" - de az úgynevezett tartalom vagy üzenet sem kutya benne. A lényeg, hogy a jó földrajzi koordinátáit igen pofátlanul kihasználó Gödör Klubban nem elég, hogy sosem szolgálják ki a vendéget, de ha rendezvény van, üríteni sem hagyják, legfeljebb sok pénzért. Olvassák élvezettel Gazdaságos Vendég húgyszagú kalandjait Koós Jánossal.
Az utolsó 100 komment: