PG a szegedi Edigital-ban esett át egy pozitív végkimenetelű árproblémán. A történet végén még jótanácsokkal is ellát, szerinte nem érdemes üvöltözni és asztalt csapkodni előre, ha átverve érezzük magunkat, viszont 10 Ft-ért is érdemes reklamálni.

Akartam venni egy sztereo vezetékes headsetet (Nokia HS-47), mert a Nokia csak mono-t ad a csomagban (HS-40). Szétnéztem a neten, találtam is az edigitalnál HS-47-et, 1490 Ft-ért. Ez valamikor tegnap délelőtt történt. Ez jó ár, beugrom érte, gondoltam. Délután, pont zárás előtt (17 körül) be is estem, mondtam mit kérek, volt is a webes készletállapot szerint, mondja az eladó, hogy 1690 Ft. Nézek rá, a weben 1490 volt. Szerinte lehet, de közben elképzelhető, hogy felment az ára. Az tényleg nem kizárt, egye fene, ráhagytam, megvettem.

Otthon azért furdalt a kíváncsiság, megnéztem. Hát nem. Továbbra is 1490 Ft volt, sőt még ma reggel is. Visszamentem rákérdezni, hogy akkor ez most hogy. Nem a 200 Ft vág földhöz, de érdekelt, hogy állnak hozzá. Először is, nehogy égessem magam, megkérdeztem a pénztároslányt, hogy a webes árak ugye minden esetben egyeznek a bolti árakkal. Igen (kivéve valami T-Online-os kedvezményt). Rendben, akkor nézze már meg, miért kaptam én 200 Ft-tal többért a headsetet. Az nem lehet, olyan nincs. De, ragaszkodtam hozzá, csak nézze meg. Megkeresi, megtalálja, ő is csak néz. Tényleg olcsóbb, de ő sem érti, hogy lehet az ő rendszerükben drágább.

Hátramentünk a tegnapi eladóhoz (ő lehet a főnök), megnézte, tényleg, ő sem érti. De sztornóz, új számla, visszakapom a különbözetet. És így is történt, hipp-hopp kaptam új számlát, 200 Ft-ot, a pénztáros csaj elnézést kért, viszlát. Ez Európa, így kéne lennie mindenütt.

--------------------------------------------------------------------

Két dolog a végére:

1. Ha reklamálunk, kezdjük udvariasan és türelmesen. Ha tudjuk, hogy igazunk van - erről azért győzödjünk meg előtte, ne csináljunk feleslegesen hülyét magunkból - , akkor a másik fél csak belátja, hogy igazunk van, nincs szükség üvöltözésre. Ha nem tudjuk, hogy igazunk van, akkor is több eséllyel indulunk normális hangnemben kezdve. (Később meg még mindig lehet üvöltözni és asztalt csapkodni.)

2. A fikázóknak pedig: NEM, nem a 200 Ft-ról van szó! Az elvről, arról, hogy ne érezzük magunkat becsapva. (Lásd pl. itt.) A boltban is, ha leveszek valamit a poclról, és ott az ára, a pénztárhoz érve meg már nem annyi, az ÁTVERÉS, az üzlet hibája, akkor is ha véletlenül maradt kint a régi ár. Aki köpköd, hogy csak kicsinyeskedtem, az majd rájön, ha valamelyik hipermarketben minden vásárolt áruért csak 10 Ft-tal kérnek többet egy nagybevásárláskor.

Üdv

PG