Mint minden ebben a szottyadt országban, a kulturált pénzbehajtás is gyerekcipőben jár. Gábor testvérét hajnalban zaklatták a Raiffeisen behajtási csoportjától, miközben Gábornak eddig csak egy smst bírtak küldeni az 5000 forintos tartozása miatt:

Tisztelt Ügyintéző/Behajtási csoport/Sz. Edit, vagy aki olvassa!

Én vagyok N. Gábor, az Önök ******-es törzsszámú áldozata... (azaz ügyfele) Mint ilyen - ügyfél - bátorkodom érdeklődni, hogy milyen indíttatásból tisztelik meg hajnali órákon az én TESTVÉREMET (más ügyfélszám, másik ügyfél, értik) olyan telefonokkal, amik nem tartoznak rá. Volt szerencsém néhány évig kereskedelmi bankban dolgozni, és tudtommal még a rokonom sem, mivelhogy MÁSIK (azaz tőlem KÜLÖNBÖZŐ) ügyfél, és SENKI nem tudhatja rajtam kívül, hogy nekem egyáltalán számlám van X vagy Y banknál.

Na és akkor mit művel a gyomrunkkal? - teszi föl a kérdést Kovács Miklós pécsi Homár-olvasó, aki egy gyerekbulin megmaradt szendvicseire borított fóliát. Ami pár helyen egyszerűen kiégett másnap reggelre. Bár mi egy emberi gyomortól sokkal többet várunk, mint egy szendvicsburkoló anyagtól, az alanti, igen jó minőségű képek megrázóak. Élelmiszerkémikusok jelentkezését várjuk, természetesen remegő gyomorral.

A Kappa egymásnak háttal ülő nőt és férfit ábrázoló logója a nyolcvanas évek elején elérte a logóság csúcsállapotát: a figurákat szembefordítva dugós paródia készült belőle, ami éveken át Józsefváros lakosságának pólón és melegítőn viselt címerévé vált. Robson 2008 tavaszán beszállt az OMV akciójába, és harmincszor 2500 forintért tankolt, hogy aztán egy euróért vehessen egy Kappa focilabdát. Bár ne tette volna. Szakadós részletek alant.