A miniatűr adagok a menő vendéglátóipari egységek sajátosságai és aki ilyen helyre meg, az megérdemli, ha éhen marad. Ám Vacska és társasága a Centrál Kávéházban nem ehhez szoktak, de az új séf úgy látszik egy másik iskolából származik. Egy olyanból, ahol extrém módon spórolnak a meggyöntettel.

Barátaimmal havonta mindig ugyanott találkozunk, a Centrál Kávéházban. Hangulatos a felső szint, az étel finom. Tegnap nagy örömmel mentünk az évi első találkozóra. Mikor a pincér hozta az étlapot, bele sem néztünk, rutinszerűen kértük, mit szoktunk. Mint kiderült, új étlap van, séfet váltottak a főnök feleségének javaslatára. Az ételeket az új séf korszerűen, szigorúan párolással készíti, mint megtudtuk. Rendeltünk.

Szó ne is essék a finom, korszerű párolással készült ételről, amely már csak látványával is meghökkentett minket, nem beszélve a kulináris támadásról. Lévén naívul elszántak, hát kértünk desszertet. Az egyik desszert - már amennyire emlékszem a fantázianevére, ugyanis a honlapon még azzal a régi jó étlappal csalogatják a betérő vendégeket és nem tudtam meglesni a megfelelő terminus technicust - "gesztenyehab meggyöntettel" névre hallgatott. Hát kértünk. És jött. A kép innentől magáért beszél. Jól látjátok, kedves blogtársak. Azok a kis piros pöttyenetek a meggyöntet.
 

Üdv
Vacska