Judit és 60 vendége tuti nem mennek többet a Menta Teraszba. Svédasztalos vacsorájuk első körben csak a csapat felére volt elég, a tulaj és a pincérek ugyanazt a pökhendi stílust hozták, a saláta meg homokos volt:

Nem vagyok egy kötözködő típus, nem szoktam visszaküldeni az ételt és nem szokásom panaszkönyvekbe sem írni. De a következő eset még nálam is kiverte a biztosítékot. Adva volt egy évzáró hastánc előadásunk, amire hónapok óta készültünk. Próba próbát követett és a legjobbat szerettük volna nyújtani a meghívott közönségnek. Rábukkantunk egy remek helyre, melynek adottságai tökéletesen megfeleltek az előadás helyszínének, ez volt a Margit körúton található Menta Terasz. Első ránézésre beleszerettünk, bár már akkor is feltűnt, hogy a pincér tüntetőleg jó sokáig nem szolgált ki. De azt gondoltuk, biztosan csak rossz napja van. Másnap találkoztunk az üzletvezetővel, leszerveztük az eseményt és kértünk tőle egy menüajánlatot, hogy kb. 50-60 főt hozunk az eseményre, vacsorával kedveskednénk a vendégeknek a tánc után. Küldtek is egy ajánlatot, lehetett választani 3 főétel és 2 desszert közül fejenként 2600Ft-ért. Az ajánlatot elfogadtuk. Mikor leadtuk a létszámot, hogy 59 fő érkezik a részünkről, akkor szóltak, hogy az már túl sok ember a felszolgáláshoz, így svédasztalra fogják kitenni az ételeket. Ezt is elfogadtuk, sőt leadtuk, hogy ki mit kér pontosan.

A megérkezés napján kezdődött minden azzal, hogy mi nyomtattunk gyönyörű  belépő jegyeket, és végighívtuk az összes vendéget, hogy azt majd átvehetik a pincérektől névre szólóan. Ettől a Menta Teraszon azonnal elzárkóztak, mert hogy erre a feladatra külön hosstest kellett volna szerződtetnünk, ők erre nem érnek rá. Ok, akkor megoldjuk mi. Utána levonultunk a pincébe átöltözni, készülődni. Kérdeztem a pincért, hogy rendelhetünk-e magunknak (a táncosoknak) italt, hisz ott leszünk lent kb. másfél órát, és nagyon meleg volt. Az első válasz: NEM. Kérdezem én, de miért? Nem lehetne megoldani? A válasz: Na jó, de attól függ mit és azonnal kiviszem egyben a számlát! Ki is hozta, és arra sem volt hajlandó, hogy tételesen megmondja nekünk, ki mennyivel tartozik. Fel volt háborodva, hogy elvártuk, ne fizessen ugyanannyit aki almalevet kért, mint aki pezsgőt.

Mindeközben a hastánc tanárunk fent rendezkedett, és kiejtette a pincér szót a száján. Ekkor az üzletvezető hölgy feldúltan kiosztotta, hogy hogy merészeli a pincért pincérnek szólítani, hiszen ő felszolgáló! Hozzátette, ez olyan, mintha téged nem hastáncosnak, hanem rúdtáncosnak szólítanálak!

Kérdezem én: mióta osztja ki a szolgáltató a megrendelőt és még inkább: mióta degradáló és bántó szó a pincér? Utána tanárunk jelezte (de már előre is e-mailben), hogy a várt 59 fő helyett 63 érkezik, tehát +4 főre kérünk ételt.

Ekkor az üzletvezető  beszólt a konyhára: - az 59 helyett 63-at kérünk!
Erre kiszól a szakács: milyen 59? 52-ről volt szó!
Üzletvezető: - Nem, 59-ről!
Szakács: - Nem, 52! (Ezt kiabálva a fülünk hallatára…)

Ekkor leellenőriztük a megrendelő e-mailt, amiben természetesen 59 fő állt. Ekkor azt mondja az üzletvezető: - rendben, akkor ok a 63, és azonnal beszedte a pénzt, de közben megjegyezte: - Ugye tudjátok, hogy ez svédasztalos menü, és senki nem fog kivenni a tányérjára 8db húst? - Persze senki nem fog kivenni 8db húst, de azért szeretnénk normálisan megvacsorázni, hiszen ebben állapodtunk meg, ezért fizettünk.

Ezek után rendben lement a táncelőadás (hozzáteszem, a táncok közben, bárki rendelt italt, azt abban a pillanatban kiszámlázták, így konkrétan anyukám nem látta az egyik produkciót, mert a pincér azonnal követelte a pénzt, arra hivatkozva, hogy különben ő össze fog zavarodni).

És innentől jött az igazi feketeleves. Az előadás után a vendégek a svédasztalhoz járultak, ahol kb. 30 főnek elegendő étel volt kirakva, így kb. 25főnek + a 8db táncosnak, már egyáltalán nem jutott semmi, holott kifizettük a 63főt!!! Akiknek jutott, azok pedig panaszkodtak, hogy nagyon homokos a saláta és recseg-ropog minden falat.

Szaladtunk az üzletvezetőhöz, hogy ezt mégis hogyan gondolták? Erre az üzletvezető válasza: miért, 2600Ft/főért mit vártatok? Láttuk, hogy volt aki többféle ételből vett, ezért nem jut a többieknek!

Mondtuk, azt vártuk amit ajánlottatok: vacsorát 63főre! Voltak akik el sem tudtak jönni, így ők alapból nem ettek, voltak akik rögtön az előadás után elmentek, így ők sem ettek, és még így is majdnem a fele társaság éhen maradt! Kérdeztük: - A grillezett sajttál elnevezésű étel abból állt, hogy 1db mozzarellát lehetett venni a homokos salátával? A harcsapaprikás pedig egy adag tészta 3 darabka hallal? Mikor már harmadszor mentünk oda az üzletvezetővel tárgyalni, nagy nehezen úgy döntöttek, hogy jó, akkor lefőznek még pár adagot. Persze mire ez már kikerült az asztalra, a vendégek nagy része már hazament, vagy elment a kedve az evéstől, nekünk pedig mindentől, hiszen annyira készültünk, és nem győztünk szabadkozni a vendégeink előtt, hogy a befizetett 2600ft-ért szinte semmit sem kaptak. A hangulatunk a béka feneke alatt volt, nem úgy sikerült az este, ahogy terveztük.

Ilyen megalázó, pökhendi stílust még sehol nem tapasztaltam, mint a Menta Teraszon, holott odavittünk 63 embert enni, és inni, úgy hogy az ital külön volt, tehát az plusz bevételt jelentett nekik! Egész végig azt éreztették velünk, hogy megtűrtek vagyunk, akik ennyi pénzért jobb ha befogják a szájukat, holott ők adták ezt az ajánlatot.
Amit pedig végképp nem értek: még ha nem is nagy bevétel nekik ez a pénz, nem számít, hogy 63 ember úgy megy haza és azt terjeszti majd: Soha ne tedd be a lábad a Menta Teraszra!