Feri, mint vétlen vásárló kötött ki a barkácsáruház biztonsági szolgálatán, 8 db csavaralátét miatt. Ott aztán a jóképességű biztonsági őr leszámolt neki egy teljes doboz alátétet és kérdőre vonta, hogy miért vett ki belőle 8-at. Szerencsére még a rendőrség riasztása és a rabosítás előtt kiderült, hogy Ferenc nem tolvaj, csak nem ismeri a rendszert.

Történt, hogy két kisgyermekemmel betévedtem egy pécsi barkácsáruházba, aminek a neve B-vel kezdődik, és nem haus-ra végződik. Nézelődtem jó egy órát mindenféle vackot, majd vettem 8, azaz nyolc darab állványcsavart, illetve hozzá 8, azaz nyolc darab alátétet kerestem. Utólag már baromi okos vagyok, akkor ezt még nem tudtam: az áruházban a csavaráruk zöme kimért, vagyis veszel annyit, amennyit akarsz, egy zacskóba teszed, beütöd a kódját egy gépbe, ami ad rá egy vonalkódot, és már viheted is a pénztárhoz. Az áruk egy része viszont dobozban van, és csak dobozban lehet megvenni.

 

Nos, én természetesen olyan alátétet szerettem volna, ami dobozban van (persze tripla áron...). Mivel nyolc csavarhoz nem volt szükségem 300 darab alátétre, a bontott (!) dobozból kivettem nyolcat, a mellette lévő kódot beütöttem, majd, mint aki jól végezte dolgát, némi nézelődést követően mentem a pénztárhoz.
Fizettem, majd a biztonsági őr - valószínűleg látta az alátétszerzési manővert, mert biztosra ment... - azonnal rávette magát a 8, azaz nyolc darab alátétemre, és közölte: van egy kis probléma. A párbeszéd:
- Igen? Mi a gond?
- Az, hogy ezt dobozból vette ki.
- Igen, és?
- Azt csak dobozban az összeset együtt lehet megvenni.
- Én ezt nem tudtam, a doboz már bontott volt, azért gondoltam, hogy így is lehet.
- Nem, így nem lehet.
- Oké, akkor mi legyen?
- Jegyzőkönyvet kell írnunk, jöjjön velem...

Nem akartam hinni a fülemnek, de felpakoltam az akkorra már kissé nyűgös gyerekeket, és a biztonsági szolgálathoz mentünk. Ott aztán megszámolta (!) a dobozban lévő alátéteket, és kiderült, hogy csak az én nyolc alátétem hiányzik belőle (ránézésre több hiányzott belőle, de én nem számoltam utána...). Mindezt olyan elszántsággal és szigorral tette, mintha a legdrágább fúrószálat próbáltam volna meg ellopni.
Szerencsémre telefonos, majd személyes segítséget kért, így rövidesen előkerült az áruházvezető, aki levette azt, amit a biztonsági őr nem akart/tudott: szó sincs szándékos lopásról/megtévesztésről, a balfék vevő (ez lennék én) egyszerűen nem ismeri a rendszert. Végül aztán nyolc olyan alátétet vettem meg, amire semmi szükségem, de a kódja alapján azt fizettem ki, és mivel ezt kártyával tettem, a mintegy 15 perces tortúra további meghosszabbításával tudták volna csak visszafizetni a 40 forintnyi összeget, ezt inkább nem kértem, hanem a lehető leghamarabb távoztam, az addigra igencsak nyűgös gyerkőcökkel.

Azért kérdések maradtak bennem:

- Ha a biztonsági őr látta, hogy szabálytalanul veszek alátétet, miért nem szólt azonnal? Egy udvarias kérés (Mondjuk: "Hé, paraszt, ezt csak dobozban lehet megvenni, innye...") és meg van oldva a móka. Ehhez képest megvárta, amíg két másik polcnál válogatok más termékeket, majd a pénztárhoz botorkálok, kifizetem, és csak utána leplezett le. Vajon tényleg azt hitte, hogy két gyerekkel 8 darab alátét aljas eltulajdonítására készülök?
- Miért kellett végig nekem kényelmetlenül éreznem magam? Az, hogy a többi vevő előtt - este volt már, szerencsére nem voltak sokan - megszégyenítenek, még hagyján. De az, hogy a biztonsági őr az áruházvezető megjelenéséig konkrétan bolti szarkaként kezel, tűrhetetlen. Jó, hogy az a dolga, hogy védje a cég áruit, de ilyen indokolatlanul prosztó viselkedésre nem adtam indokot: a meglepettségem és feldúltságom ellenére végig nyugodt és együttműködő maradtam - pedig máshoz lett volna kedvem...
- Az áruház miért üzemeltet ilyen árukiosztó-rendszert? Ha meg már ezt teszi, akkor miért nem logikusan teszi? Mondjuk: az ömlesztett áruk egy polcon, a dobozosok meg egy másikon. De így, hogy egymással vegyítve működik a két rendszer, óhatatlan a tévedés. Még egyszer hangsúlyozom: a doboz bontva volt, tehát nem én voltam az első marha, aki nem tudta, mi a pálya...

Legszívesebben többet be sem tenném a lábam az áruházba, de Pécsett nincs nagy választék a barkácsáruházak palettáján, így ezt a luxust nem tehetem meg. Sebaj, legközelebb már tudom, hogy csavart nem itt kell vennem.

Üdvözlettel,

Marton "Alá Tett" Ferenc