Vicces dokumentumot szivárogtatott ki a szeretgom.hu: régi kedvencünk, az esztergomi élményfürdő belső utasítását a dolgozóknak arról, hogy mit kell mondani, ha nincs melegvíz a zuhanyzóban.
Vicces dokumentumot szivárogtatott ki a szeretgom.hu: régi kedvencünk, az esztergomi élményfürdő belső utasítását a dolgozóknak arról, hogy mit kell mondani, ha nincs melegvíz a zuhanyzóban.
Naiv madonnarajongó lemaradt az első sorba szóló jegyekről, most pedig szomorúan látja, hogy ismét árulják őket, de csereberélni nem lehet. A Homár szerint kár ezen bánkódni, már úgyis lemaradtunk az utolsó jó Madonna-koncertről, hátrébbról talán kevésbé zavaróak a playback alól kiszivárgó fals hangok:
A Madonna koncert GOLD jegyeit anno az első nap elkapkodták, így sokaknak csak silver vagy más egyéb kategóriák jutottak. Most néhány héttel a koncert előtt újra kapható! Természetesen aki bevásárolt a szolidabb kategóriából, nem cserélheti feljebb, még akkor sem ha azon a helyen ahol vette, van a Goldból is. (Nem mindenhol kapható, csak bizonyos hálózatoknál.) Na most ugye két eset lehetséges: félretették egy részét és most értékesítik, vagy kibővítették az eredetileg 3 ezres szektort. Ugye egyik sem túl etikus? Sőt büntetendő ez a fajta kereskedelem, de még sehol nem olvastam hogy bárki is emiatt vizsgálódna. Mára kiderült nem is a Kicsem parkban lesz, hanem a Puskás Ferenc Stadionban, amely kisebb helyszín, nem bővíthető úgy mint a lóversenypálya. Valaki megírhatná, mi is a helyzet?
Sipike érzelmi kötődése a háza előtti villanyoszlophoz nem újkeletű. 10 éven belül kétszer cserélték, az utóbbi esetben viszont már nem tudni minek, mindenesetre az érintésvédelem és biztonság jegyében PET palackkal hidalták át a rossz elhelyezésből adódó problémát.
10 éven belül másodszor cserélték ki a házam előtt a villanyoszlopot a Sz.-Sz.-B. megyében illetékes villanyászok. Először egyéb építési munkálatok (gázvezeték fektetése) miatt megdőlt a régi oszlop és kettérepedt: ebben az esetben indokolt volt a csere. Nemrégiben azonban értetlenkedve néztem, amikor bedübörögtek az utcánkba, és nekifogtak a teljesen ép, hibátlannak tűnő oszlopok cseréjének, amibe értelemszerűen az én szinte még hamvasnak számító oszlopom is beletartozott.
Andrei weboldalának teljes tartalmát lemásolta magának a spéci üzleti modell szerint működő Observer, és ez lehet, hogy az Ön oldalával is megtörtént, csak még nem derült ki. Talán majd ezután a poszt után kiderül. Andrei egyébként évekkel ezelőtt rájött a turpisságra, de most kiderült, hogy a megbeszéltek ellenére sem hagyták abba az oldala figyelését. Részletes sztori és screenshotok itt.
Az amerikai rendőrök folyamatosan játszott, rohadtul hangos popzenével készítik ki a legszívósabb bűnözőket, ha azok beveszik magukat valami jól védhető rejtekhelyre. A magyar vendéglátósok drága hangrendszer helyett ugyanezt tudják ütvefúróval is. Ismerkedjenek meg a visegrádi Hotel Silvanussal, ahol a terrorvendégelhárító egységek félmunkát végeztek névtelen olvasónkkal, ugyanis egészen durva eszközökkel sem tudták elüldözni. pedig, mint az a fenti videóból és a lenti szövegből kiderül, próbálkozni próbálkoztak.
Az alanti történetet azért közlöm, hogy felfigyelhessünk rá: egy kortárs magyar fogyasztó extrém, megörökítésre méltó jófejségnek tartja, ha két kiégett köztéri lámpaizzót 24 órán belül kicserélnek.
Matekkal a cigizés ellen. Na a homáriskolában ilyen nem volt, mi matek helyett bagóztunk, a magyaroknál viszont létezik a jelenség. Ebben a témában hirdetett ugyanis pályázatot a Magyar Rákellenes Liga általános- és a középiskolásoknak, a díjakat, sportcuccok formájában a Decathlon adta volna. Aztán mégsem adta, ami elszomorította Balázst, a pályázat egyik nyertesét. A Homár nem morálterrorista tízlábú, nem várjuk el senkitől a jótékonykodást, de ha már belevágtak, visszalépni öngólnak tűnik. Sztori alant:
Mamaja a Derby szelet csokirétegén belül ismeretlen okból elhelyezett műanyag csomagolóanyagra talált. Nagy szerencse, hogy nem fogyasztotta el az édes barna mártvány és a kókusz közötti biztonsági réteget.
A szegény, aknába zuhant kisfiú tragédiája természetesen meg- és beindította a Homár levélíróit is, hétfői lábrepesztős posztunk után jó pár levél csattant a postaládánkban. Itt van kettő. Az elsőből az derül ki, hogy milyen kicsinyesen járt el az Aquaworld azzal a vendéggel, aki alig vette meg a jegyét, máris felhasadt a feje. (A hétfői poszt kommentjei között egyébként jó sokan írták meg, hogy a hanyag illesztések, vagy kisodródás miatt kisebb-nagyobb sebeket szereztek az Aquaworldben. A kommentelők nem kis része ezt azzal intézte el, fölényesen, hogy egy élményfürdőben ilyen benne van a pakliban, aki gyenge és béna, az ne csúszdázzon. Na, ezeknek a kommentelőknek kívánjuk, hogy életük végéig csúszkáljanak sünök hátán, természetesen tüskeiránnyal szemben, védőfelszerelés nélkül. A Homár a gondtalan konzumálás pártján van, és alapelve, hogy a szolgáltató helyek minden szempontból és szélsőségesen a vendégért vannak, aki egyszerűen nem lehet olyan hülye, hogy fogyasztás közben baja essen.) A második levélben egy magát bennfentesnek mondó olvasó azt boncolgatja, kinek a felelőssége lehetett a szörnyű baleset. A Homár természetesen nem azonosul vele semmilyen szempontból, de mindenképpen érdekesek a felvetései.
Szóval itt az első levél:
Judit és 60 vendége tuti nem mennek többet a Menta Teraszba. Svédasztalos vacsorájuk első körben csak a csapat felére volt elég, a tulaj és a pincérek ugyanazt a pökhendi stílust hozták, a saláta meg homokos volt:
Nem vagyok egy kötözködő típus, nem szoktam visszaküldeni az ételt és nem szokásom panaszkönyvekbe sem írni. De a következő eset még nálam is kiverte a biztosítékot. Adva volt egy évzáró hastánc előadásunk, amire hónapok óta készültünk. Próba próbát követett és a legjobbat szerettük volna nyújtani a meghívott közönségnek. Rábukkantunk egy remek helyre, melynek adottságai tökéletesen megfeleltek az előadás helyszínének, ez volt a Margit körúton található Menta Terasz. Első ránézésre beleszerettünk, bár már akkor is feltűnt, hogy a pincér tüntetőleg jó sokáig nem szolgált ki. De azt gondoltuk, biztosan csak rossz napja van. Másnap találkoztunk az üzletvezetővel, leszerveztük az eseményt és kértünk tőle egy menüajánlatot, hogy kb. 50-60 főt hozunk az eseményre, vacsorával kedveskednénk a vendégeknek a tánc után. Küldtek is egy ajánlatot, lehetett választani 3 főétel és 2 desszert közül fejenként 2600Ft-ért. Az ajánlatot elfogadtuk. Mikor leadtuk a létszámot, hogy 59 fő érkezik a részünkről, akkor szóltak, hogy az már túl sok ember a felszolgáláshoz, így svédasztalra fogják kitenni az ételeket. Ezt is elfogadtuk, sőt leadtuk, hogy ki mit kér pontosan.