A saját zsebre dolgozó alapítványokról szóló sztorikban mindig különösen elkeserítő az a járulékos kár, amit az alapvető bizalom megtépázásával okoznak az emberek segítőkészségét megcsapolók. Az alábbi levél is emiatt elszomorító. Természetesen megkeressük az ügyben a másik felet.

(A Homárra ritkán kerül ki olyan sztori, ami egy személy szolgáltatását teszi közszemlére, igyekszünk kerülni az ágyúval verébre effektust. Ezúttal azért teszünk kivételt, mert eleve maga a munka is a médiában szereplésnek  köszönhető.)

Festetni és mázoltatni szeretünk volna, mert már nagyon ráfért a lakásunkra. Pár évi spórolás után már nem volt akadálya így több helyről kértem ajánltatott. Volt olyan amit már majdnem el is fogadtam, mikor a Facebookon véletlenül egy hirdetésre bukkantam, amit már nagyon bánok. L.N. a "Hála Festője", akit többen megosztottak célebek és ismerősök avval a cím szóval, hogy adjatok neki munkát.  Tv -ben is láttam. Arra gondoltam, hogy én felhívom, mert segíteni szeretem volna rajta. Meggyőztem a családomat, hogy ő csinálja a munkát.

Szexügyben is kéne mondania valamit a Vezényló Pénzfüggöny Úrnak, ez így nem mehet tovább! Már a peterakó Homár sem tűrheti a családi értékek meszes pálcalábbal tiprását. Hadd ne mondjuk, hogy ez is kinek a hibája. A szemnyitogató aláhúzást köszönjük Neomatseknek.
 

Két dolog jutott eszembe, miután végigolvastam Ildi hosszú, de a maga módján igen szórakoztató levelét. Az egyik az volt, hogy "ügyes", a másik, hogy egész hihetetlen, mit meg lehet csinálni emberekkel. Ildi a Dob+Basszus színházi verziójára vett jegyet a Bárkába. A normál, 6500 forintos belépők mellett 1500-ért is lehetett jegyet kapni, a színház mellett felállított sátorba, ahol kivetítőn lehetett követni a színpadi eseményeket. Legalábbis ezt mondták a jegyirodán, mert a valóság ezzel szemben az volt, hogy az ezerötösöket leterelték egy pincébe, ahol a kivetítőn valami segédkamera képét mutatták, például kábeleket, a közönség hátát, és egy bajszos embert, aki nem szereplő volt. Hősünk meghökkentően hosszú ideig bírta a gyűrődést, aztán elmenekült.

Erről a Dob + Basszus Live előadásról van szó, Kovács Ákossal.

Fantasztikus, egyenesen szürrealista lehúzás és bénázás alant.

Klasszikus műfaj a Homáron a lehúzós tévévetélkedők, illetve a megoldhatatlan feladványaik ostorozása.  A legnépszerűbb ilyen poszt a Féllábú ügyfél a lehúzós tévévetélkedőben című volt. Most Té Rolandinho, a Napi Borzasztó Szóvicc blog középpályás sztárja bukott ki. Bár a Naiv Ügyfél nem vette fel az ATV-n adott műsort, és screenshotot sem csinált, én sok hónapja tartó online levelezésünk alapján egészen biztos vagyok benne, hogy korrektül írta le az összeadandó számokat. Kizsebelőgyanús sztori alant.

Alaktalan zselélény volt az elején, békésen ringatózott az ásványvizes palackban, zöldre festette a vizet, majd felvett egy végtagok nélküli Draskovics Tibor formáját, hogy később darabokra essen. A Tornyospálcai Valami napokig izgalomban tartotta Kelet-Magyarországot, főleg, hogy a Szabolcs Online komolyan vette a dolgot, és az ÁNTSZ-szel vizsgáltatta meg a palack tartalmát. Most véget ért a vizsgálódás, de hasonlóan az ismert amerikai ufóboncolásos esethez, cseppet sem lettünk okosabbak. Ezt írja ugyanis a szon.hu:

Telefonos érdeklődésünkre azt mondták, hogy nem tudják meghatározni a valamit, a laborban csupán mikroszkópos vizsgáltot végeztek, további vizsgálatra átadták a Nyírségvíz laborjának a mintát, de ott sem tudták meghatározni mi volt a vízben.

Azt egy gyermek is tudja, hogy az ÁNTSZ és a Nyírségvíz szakemberein egyszerre kizárólag Idegen Technológia segítségével lehetséges kifogni, így indirekt bizonyítékunk mégis van arra, hogy mi lehetett a Zselélény. Feltételezem, hogy a búcsújárás rövid időn belül megindul a községbe.

Tornyospálcán szép református templomot találunk, ezen kívül itt él Pinkova László, a megyeszerte ismert amatőr meteorológus, és nagyon erősek óvodacímerben is:

A napokban ismertük meg Mártát, aki hiába fizetett elő a bringás magazinra, se lapot nem kapott, se választ a pár hónap után feltett kérdéseire. A Homár-póver most is működött, megírtuk, erre ez történt:

Csak hogy a sztori kerek legyen, meg kell írnom az örömhírt: az imént kaptam a következő levelet a velo.hu-tól:

----- Forwarded Message ----
From: "info@velo.hu" <info@velo.hu>
To: Marta xxxx <marta.xxxxx@yahoo.com>
Sent: Thu, February 25, 2010 12:32:18 PM
Subject: Re: Előfizetés

Kedves Márta!

Az előfizetés összegét a xxxxxxxx-xxxxxxxx számú bankszámlára visszautaltuk.

A kellemetlenségekért és lassú ügyintézésért elnézésed kérjük.

Üdv: Velo.hu

S lássatok csodát, a pénzt tényleg visszautalták, meg is érkezett a számlámra. A történet befejezése csodaszép példája a nyilvánosság hatalmának és a nyilvánosságot lehetővé tevő Világháló – s nem utolsó sorban a  Tékozló Homár - hasznosságának!

Köszönöm!

Márti

Márti biciklis magazinnal akarta meglepni a pasiját. Előfizetett is neki, de a lap csak nem akart megérkezni. Tavaly november óta, egész pontosan. Márti azóta írt egy rakás mailt, de egyszerűen nem válaszolnak neki semmit. A nyomtatott magazinok élethalálharca idején meglepő, hogy a velósok a kádárista kemény kéz politikáját folytatják a saját előfizetőikkel. Részletek, levelezéssel, alant:

Balázs bizarr lépésre szánta el magát. Winkler kollégát hallgatta a Neo FM-en, és ettől olyan transzállapotba került, hogy SMS-ben küldött be egy megoldást a környezetvédelmi játékra. Jött is a büntetés pár nap múlva, ugyanis kiderült, hogy ajándékot nyert. Még az edzett Homár-olvasók sem fogják kitalálni, micsodát. Nem, nem pólót, nem tollat, nem jegyet, nem lemezt. Öt darab A4-es lapot, amiken a környezetvédelmi tárca energiatakarékossági akcióját népszerűsítik. Balázs megdöbbent, én viszont éljenzek, mert a rádió és a minisztérium így igazán plasztikusan tudják megtanítani a hallgatóknak, hogy az a környezetvédő, aki parádézni akar, az hitvány híradó-greenpeace-es: a természet igaz barátai megvetik az anyagi javakat. Mohó levél alant:

Fantasztikus cuccok forognak a szuperolcsó áruk piacán. Balisto például egy normális papírzsebkendő árának negyedéért vett akciós magyar terméket, amelynek gyártója igazi nagyvonalú trükköt vetett be, ami az árat nézve kicsit feleslegesnek tűnik. A trükk az, hogy Top 100-nak hívják, de csak 85 zsebkendő van benne, amit ugyan nem titkolnak az apróbetűs részben, de ki szokta olvasgatni egy gagyizsebkendő csomagolását? Remek csel, gratulálunk a Pergamentnek. Sztori lentebb:

Szabolcs szerencsére igazi öntudatos strandoló, aki előtt a Homár nyilvánosan meglengeti médiamunkásbőr süvegét, amiért nem hagyta annyiban, hogy a Dagályon olyan hangosan bömböltetik az elviselhetetlen zenét és reklámokat, hogy a szomszédja szavát sem értette már, nem beszélve az ébren ugráló kisgyerekéről. Fogta magát, és bement a strandirodára, ahol megmutatták neki egy rózsakeresztes összeesküvés bizonyítékait. Arról van szó, hogy az összes budapesti strandon Valakik kötelezővé tették a Strandrádió bömböltetését. Nem véletlenül használtam a bömböltetés szót, ugyanis nem egyszerűen a program lejátszása a kötelező, de szigszalag segítségével a fülsértő hangerő pontos mértékét is kötelezővé tették a Valakik. Hogy miért? Vagy gonoszak, vagy valaki jól jár ezzel, gondolom én. Szabolcs összeesküvés-elmélete szerint Ők akarják megkaparintani a pesti strandokat. Ma még megpróbáljuk kideríteni, kik azok a Valakik, és miért kínozzák a dobhártyákat. Ha többet nem jelentkezne a Homár, akkor annyit üzenek, hogy jó volt együtt ez a pár év.