Van, aki semmiből nem tanul. Péter például minden ráutaló körülmény ellenére filmszínházban óhajtja megtekinteni a látványosnak ígérkező filmeket, ahelyett, hogy kivetítőre gyűjtene. A végzetet ő sem kerülheti el, addig meg legalább a Mammutot elkerüli:
Egyike vagyok azon keveseknek, akik még mindig járnak moziba, annak ellenére, hogy gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb letölteni filmeket. Mégis úgy gondolom, hogy ahogy a könyv, úgy film is egy olyan dolog, amire pénzt kell szánni. Ezért is próbáltam meg pár hete megnézni a Hurt Locker című filmet. A port.hu-n kinéztem egy előadást és másodmagammal elmentem a Palace Mammut moziba. A pénztárnál jegyet kértem a kinézett fél kilences előadásra, mire közölték, hogy NYOMDAHIBA történt, az az előadás nem létezik. Ezen, hogy nyomdahiba elég sokat röhögtünk. Mondjuk a saját műsorukat ott a pénztárak mellett lehet, hogy tényleg nyomtatják, de az internetes műsort?
Körülbelül másfél héttel később úgy gondoltuk, elmegyünk és végre megnézzük a Sherlock Holmes című filmet. Miután rákérdeztünk, hogy a kiválasztott előadás nem nyomdahiba-e, megvettük a jegyeket és beültünk a filmre. A második perc után elment a kép. Természetesen pont egy izgalmas akciójelenet elején. Egy perc után felálltam, a jókora mozi folyosóján elsétáltam addig, amíg nem láttam egy jegyszedőt. Szóltam neki, hogy mi a helyzet, mire ő odakiabált egy másik dolgozónak, aki elszaladt valahova. Visszasétáltam a teremhez. Már teljesen elvesztettem a fonalat, de megpróbáltam visszahelyezkedni
a filmbe. Egy perc múlva megérkezett a jegyszedőlány, benézett, és megkérdezte, hogy minden rendben-e. Talán négyen voltunk a teremben, mondtuk, hogy nem, az első hat percből három kép nélkül ment, szeretnénk, ha elkezdenék előről. A lány szó nélkül kiment.
Természetesen semmi sem történt, a film ment tovább. Húsz-harminc perccel később megint elment a kép. Ekkor nem én, hanem valaki más ment ki, megint csak hangokat hallottunk két-három percig. Ezután a film végéig nagyjából fennakadás nélkül zajlott a vetítés, kivéve pár olyan fél-egyperces momentumot, amikor hangja nem volt az előadásnak. Elérkeztünk a nyomozás és a film csúcspontjához. Sherlock Holmes szemben áll a negatív hőssel és szembesíti bűneivel. Elhangzik az első, és elmegy a kép. Halljuk a másodikat, de látni nem látjuk, miről van szó. Felálltam, és öt-hat perc keresgélés után találtam egy halálosan unott, flegma jegyszedőt, aki előkerített egy "főnököt".
Bár az egész estém tönkrement, és egy életre elrontottak nekem egy filmet, teljesen szelíden kértem vissza a pénzemet. A menedzser csávó bocsánatot kért, technikai hibára hivatkozott és kitöltött nekem két tiszteletjegyet. Mikor mondtam neki, hogy ez így nekem kevés, ráadásul haszontalan is, mert ide - értelmeszerűen - nem akarok többet moziba jönni, a vállát vonogatta.
Szeretném, ha minél többen tudnának arról, hogy a Mammutban filmélmények helyett frusztráció és csalódás éri az embert.
köszi
péter
Az utolsó 100 komment: