Zümbenő azt álltja, Nagytarcsán egy olyan cég tartja kézben a kommunális szemétszállítást, amelyik nem levélben vagy mailben, hanem szórólapokon kommunikál. Csekken vagy átutalással fizetni nem lehet, csak egy irodában. Aki elmarad a díjjal, azt nem figyelmeztetik, bár ez törvényi kötelességük lenne, hanem egyszerűen nem viszik el a szemetét. Mocskosul ideges ügyfél alant:
Magyarországon, egy Budapest melletti faluban, Nagytarcsán lakom.
Kis falunkban az önkormányzat által megbízott, a kommunális szemétszállítást, mint kötelező közszolgáltatást végző céggel van problémám.
Tegnap nem vitték el a szemetet, a kirakott hulladékgyűjtő edényből. A szomszédok gyors interjúztatása során kiderült, hogy azért nem mert nem fizettem be a szemétszállítási díjat.
A háttér:
A faluban a szemétszállítás díját egy kis irodában (ügyfélszolgálatnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezném) lehet befizetni (pont, új gondolat). Máshol, máshogy nem. Csekk, ilyesmi nincs. Amióta ideköltöztünk rendszeresen (félévente) bejártam e kis helyiségbe és befizettem a díjat.
Erre egy egy egyszerű szórólap(!) bedobásával szokták figyelmeztetni a lakókat. Ennyi. (Mármint a szolgáltató és a köztem lévő kommunikáció.) Félévente szórólap, kis iroda, készpénz(!), kézzel írt számla... XXI. század.
Az előtér:
Akkor most mi történt? Nem láttam a szórólapot. Persze nem feltételezem, hogy nem dobták be, csak mivel nem sokban különbözik a többi reklámtól (nem névre szól, mert az úgy drágább, mint ahogy a csekk is, meg a normális kommunikáció, ügyfélszolgálat stb.) biztos kidobtam.
Vagyis mivel nem tudtam (mondom biztos az én hibám), hogy most, vagy nemtom mikor kellett volna fizetnem, nem mentem el a kis irodába...
Erre a cég megoldása, hogy nem viszi el a szemetet. Szigorú. Így majd biztos elmegyek és befizetem. Meg ugye kötelező is.
Van azért nekem egy kis problémám ezzel az ... eljárással.
A szemét elszállításáról ugye az önkormányzatnak kell (kötelezően) gondoskodnia. Szerződik tehát egy céggel (valószínűleg egy teljesen megtámadhatatlan és átlátható közbeszerzési eljárás keretében) amely a szemetet konkrétan elszállítja. Szerződés velem a szolgáltatás igénybevételéről az által köttetik, hogy odaköltözöm. OK, ez így rendben van, ez a törvény.
A "de":
Az már nincs, hogy az így monopolhelyzetbe került (segített) szolgáltató visszaéljen a helyzetével. Ne folytasson normális kommunikációt az ügyfelekkel, ésatöbbiésatöbbi...
Gondolom kedves Homár, hogy te is látod a felmerülő vagy a mélybe húzó kérdéseket.
Találtam egy régebbi bejegyzést amelyet Neked küldtek "szemét" ügyben és ott az egyik hozzászóló citált egy törvényt, amelyből csak egy paragrafust másolnék ide (ld. alább). E szerint ha nem fizetek (saját hibámból, vagy egyéb okból, ld. fentebb) akkor felszólítanak, és ...
A szolgáltatás kötelezősége (végigolvastam az összes idevágót amit csak találtam) a törvény szellemében nem csak az igénybevételre, hanem magára a szemét elszállítására is (!) vonatkozik. Tehát elég visszás, hogy az egyébként jóhiszemű (magamat ugye annak tartom), naiv ügyfelet minden egyéb felszólítást mellőzve azzal "büntetik", hogy megtagadják tőle magát szolgáltatást.
A du.:
Természetesen ma délután megyek és befizetem a díjat. Csakhogy a jövő héten húsvét hétfő (hétfőnként szoktak szállítani) meg nem is leszünk itthon így legalább két hétig rothad szegény kommunális maradékom egy fekete, napsütötte szeméttároló alkalmatosságban.
Üdvözlettel,
zümbenő
Ja, és a törvény citatum:
2000. évi XLIII. törvény
a hulladékgazdálkodásról
IV. Fejezet
26. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.
(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.
(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi.
(4) A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.
(5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.
(6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon belül - igazolást ad a közszolgáltatónak.
Az utolsó 100 komment: