Jó tudni, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál már akkora spórolás folyik, hogy 60 naponta egyszerre küldik szét a teljesen azonos tartalmú formaválaszokat. Naiv internetező hűségszerződéses előfizetésének eladásának körülményeiről érdeklődött, de 2 hónappal később sem lett okosabb:

2010 január elején mondták be a rádiók, hogy a TvNetWork eladja ADSL szolgáltatását a Drávanetnek. Mivelén is ennél a szolgáltatónál kötöttem hûségszerzõdést, vártam, mikor értesítenek ki hivatalosan is errõl a változásról. Közben azonban felmerült bennem a kérdés: Eladható-e egy szerzõdés csak úgy Magyarországon? Kell-e ehhez az én hozzájárulásom, vagy az nem is érdekes?

(Itt jegyezné meg a Homár, hogy a TvNetwork ügyfeleinek január 29.-én kiküldött értesítője szerint 15 napon belül minden szankció nélkül felmondhatták szerződésüket, amennyiben nem járultak hozzá júzerük eladásához.)

Belemerültem a TvNetWork ASZF-jébe (Általános Szolgáltatási Feltételek), de ott csak az szerepelt, hogy én nem adhatom el harmadik félnek a megrendelt szolgáltatást. Mivel az nem szerepelt benne (vagy csak én nem találtam meg), hogy Õk viszont "eladhatnak engem", gondoltam, ez a tilalom mindkettõnkre vonatkozik. Egyébként is, hogy lehet csak úgy eladni valakinek a kettõnk által megkötött szerzõdést, arra hivatkozva, hogy az új szolgáltató majd mindent ugyanúgy csinál tovább? Akkor mondjuk én is eladhatom a munkaszerzõdésem, arra hivatkozva, hogy a vevõ majd ugyanúgy fog dolgozni, mint én, ne izguljanak? Mivel zûrösnek éreztem ezt az egészet, gondoltam írok a Hírközlési Jogok Képviselõjének, hogy világosítson fel ennek az egész ügyletnek a jogi hátterérõl. Ezt meg is tettem.

Félreértés ne essék, én meg voltam elégedve a TvNetWork szolgáltatásával és tulajdonképpen a Drávanettel sincs semmi bajom, csak ez az egész értelmezhetetlen számomra. Mi vagyok én tulajdonképpen? Szerzõdõ fél vagy árucikk, akit "csak úgy" el lehet adni. Ha bármely szerzõdés eladható, akkor holnap már lehet, hogy másnak fizethetem a villany-, gáz-, telefonszámlát, vagy ne adj' Isten a fiam tandíját, mert az egyetem eladja a hallgatói "szerzõdését" jó pénzért. Hát 60 napot kellett várnom a "hivatalos válaszra", melyet ide bemásolok:

Köszönjük megtisztelõ bizalmát, hogy problémájával az NHH Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõjéhez (HFJK) fordult. Fontos számunkra, hogy a fogyasztók jelezzék az általuk észlelet piaci problémákat, és ezek alapján a rendelkezésünkre álló eszközökkel, lehetõségekkel megpróbáljunk a felmerült helyzeten a fogyasztók megelégedésére javítani.

Tájékoztatjuk, hogy a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõje felhívta a szolgáltatót az Ön beadványában foglaltak teljeskörû kivizsgálására, számítván, hogy a HFJK közbenjárásával a kialakult helyzet rendezõdik. A megkeresésnek a szolgáltató köteles eleget tenni, melynek eredményérõl írásban fogja Önt és a HFJK-t tájékoztatni.

Amennyiben a szolgáltató 30 napon belül nem válaszol, illetve bármilyen további kérdése merülne fel, kérjük, jelezze felénk az ismert elérhetõségeinken!

Jogi háttér:

A Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõje az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 126 § paragrafusa szerint köteles minden beérkezett fogyasztói beadványt megvizsgálni.

A kérelem és az ahhoz mellékelt okirat átvizsgálása után megállapítást nyert, hogy az Eht. 126. §-ának (4), (6)-(7) bekezdések szerinti intézkedést jogosult megtenni a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõje.

E jogszabályhely szerint:

(4) A képviselõ a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerûnek tartott intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselõ a beadvány alapján

a) tájékoztatja a bejelentõt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve elõfizetõi szerzõdésben meghatározott jogairól és kötelezettségeirõl, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról,

b) felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve elõfizetõi szerzõdés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére,

c) kezdeményezheti a hatóság hivatalból történõ eljárását,

d) más hatóságnál megfelelõ eljárás megindítását kezdeményezheti.

(6) A képviselõ eljárása során bármely szolgáltatótól, forgalomba hozótól, forgalmazótól az elõfizetõk, illetve fogyasztók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet.

(7) Ha a képviselõ adatot (felvilágosítást, magyarázatot vagy egyéb információt) kér, a megkeresésnek a szolgáltató a képviselõ által megállapított határidõn, de legfeljebb 15 napon belül köteles eleget tenni.

Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 138. §-a értelmében a panaszok és bejelentések kivizsgálása elsõdlegesen a szolgáltató feladata. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató köteles azt indokolással ellátva az elõfizetõ részére írásban megküldeni.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság az Eht. 67. § (2) bekezdése alapján piacfelügyeleti eljárás keretében azt vizsgálhatja, hogy a szolgáltató a panaszok intézése során betartja-e a jogszabályi elõírásokat és az elõfizetõi szerzõdésben foglaltakat. Ezt a Hatóság éves piacfelügyeleti terve, illetve a panaszok többszöri ismétlõdése esetén rendszeresen ellenõrzi és a vizsgálat eredményét közzéteszi.

Köszönöm észrevételét, és kérem a fentiek tudomásul vételét!

Budapest, 2010. március 24.
Tisztelettel:

Takács Péter
Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõje

Mint látható, semmiféle választ nem kaptam. Csak az az egy vigasztal, hogy a nekem küldött levéllel egyidõben tévesen egy másik "felhasználónak" címzett levelet is nekem küldték el. És ez "szóról szóra" megegyezett a nekem küldött levéllel. Hurrá! Nem igaz, hogy a HIVATAL le sem t... engem. Pont ugyanúgy válaszolt nekem, mint bárkinek. Csak az a kérdésem, hogy : Mihez kellett a 2 hónap? A levelet március 24-én dátumozták, de április 2-án érkezett meg. Csak nem a Posta továbbítja most már az email-eket is? Miért hívják ezt a HIVATALT a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõjének?