A 3 hét alatt széteső huszonezres cipő problémája is megoldódni látszik, bár az ügyfél nem teljesen elégedett, hiszen túl sok idegeskedésbe, időpocsékolásba és utazásba került neki mindez.

Utánajártam a dolgoknak. Beszéltem a fogyasztóvédelemmel, békéltető testülettel + ugye megírtam ide a Homárra a posztot. Miután felvilágosítottak, hogy mit is lehet tenni, gondoltam bemegyek a boltba még utoljára és beszélek az üzletvezetővel, hogy tisztában van-e a történtekkel. Szerencsére benn találtam az üzletvezető hölgyet. Elpanaszoltam neki, hogy mik történtek és kiváncsian vártam a javaslatát.

 

Meglepetésemre a vezető hölgy teljesen kulturáltan (normálisan), udvariasan, emberszámba véve hallgatta meg a mondandómat (nem úgy, mint előtte a mogorva, lekezelő eladó hölgy). Ő sem értette, hogy miért van ráírva a szakvéleményre hogy kijavítva, mikor a cipőt nem tudták megjavítani (vagy nem akarták, mert állítólag mi megragasztottuk).

A lényeg, hogy annyit mondott beszél a területi vezetővel és 1-2 napon belül felhív az üggyel kapcsolatban. A hét elején (06.15.) érkezik a hívás, hogy le tudjuk vásárolni az összeget, vagy visszaadják a pénzt. Hmmmm. Nem értem, miért kellett eddig húzni a dolgot, mikor meglehetett volna oldani ezt már az első alkalommal. No mindegy.

Mai napon (06.19.) ismételten beutaztunk (vidékről 30 km) visszakértük a pénzt, és vettünk a gyereknek egy másik boltban egy másfajta cipőt. Veszteség: idegeskedés, időpocsékolás, kb. 180km utazás, és a tudat, hogy egy 22e Ft-os cipő 3 hét alatt szétmegy.

Dehát ez egy fogyasztói társadalom, ahol a termékek életciklusa mindössze hetek vagy hónapok kérdése. Egy biztos, abban a boltban soha többet semmit.
 
Szerencsére Happy End!